Dringó
Horváth Ida- Hoffmann Orsolya
Informatikai
eszközök a német nyelvoktatásban – Hol tartanak
a magyarországi nyelvtanárok?
1.1
Bevezetés
A számítógép használatának
nyelvtanításhoz kapcsolódó lehetőségei a magyarországi
tanártovábbképzések során is egyre hangsúlyosabb
szerepet kapnak. Az eddig tartott ilyen irányú
képzések tapasztalatai azt mutatják, hogy
a nyelvtanárok egy részében már nem csupán
az a kérdés vetődik fel, érdemes-e használni
a számítógépet a nyelvoktatásban, hanem inkább
az, hogyan lehet azt az oktatásba a hatékony
nyelvtanulás, -tanítás érdekében beépíteni.
E
témájú továbbképzések tananyagának kidolgozásához
elengedhetetlen feltételnek éreztük a jelenlegi
magyarországi helyzet pontos feltárását. Többek
között a következő kérdésekre kerestünk választ:
- Milyen
az otthoni és az iskolai felszereltség?
- Mennyire
nyitottak a tanárok az új technológiával
szemben?
- Milyen
gyakran van lehetősége a nyelvtanárnak az
iskolában a számítógépes terem használatára?
- Milyen
programokat ismernek és használnak a nyelvtanárok?
- Mire
használják ezeket a programokat?
A
kapott válaszok megerősítették azt a feltevésünket,
hogy a nyelvtanárok túlnyomó része nyitott
az új technológia nyelvórai alkalmazása iránt.
A konkrét felhasználási módok (különböző programok,
internet szolgáltatások stb.) vizsgálatánál
azonban azt tapasztaltuk, hogy a felhasználás
csak a számítógép nyújtotta lehetőségek töredékére
korlátozódik. A használat célja pedig, ma
még leginkább az órára való készülés, és csak
kismértékben az informatikai eszközök nyelvórai
használata.
1.2
A felmérés
körülményei
Az
informatikai és kommunikációs technológiák
(IKT) magyarországi terjedésének a kilencvenes
évek közepéig komoly gátja volt az informatikai
eszközök és a tanári hozzáértés hiánya. Az
általános és középiskolák több mint 8%-ban
egyáltalán nem voltak számítógépek, az iskolák
több mint fele pedig nem rendelkezett külső
számítógépes kapcsolattal. A számítógépet
a különböző korcsoportok átlagát tekintve
férfi tanárok 57,6%-a míg a női tanárok 41,8%-a
tudta használni egy 1996/97-ben készült felmérés
szerint (Vágó 1998.) Ugyanezen felmérés a
felszereltséget tekintve a következőket állapította
meg: a munkahelyén a tanároknak csupán egyharmada
tudott számítógépet használni, otthon pedig
a pedagógusok 27%-a rendelkezett számítógéppel
(lásd uo.).
Felmérésünk megtervezéséhez
kiindulópontként szolgált az a tény, hogy
az Oktatási Minisztérium 1997-98 között lezajlott
fejlesztési programja (Sulinet-Program) során
a középiskolákat és számos általános iskolát
is korlátozott számú számítógépes munkahellyel,
szervergéppel ill. internet kapcsolattal valamint
oktató szoftvercsomaggal láttak el.
E
program eredményeképpen a magyarországi iskolákban
a technikai felszereltség jónak mondható,
amit egy 1998-as OECD-felmérés is bizonyít.(
Education at a Glance, 2000)
1.
táblázat
Az
egy számítógépre jutó tanulók száma
(Az
OECD felmérése alapján, 1998)
Ország |
Min. |
Átlagban |
Max. |
Kanada
|
4
|
8
|
15
|
Új-Zéland
|
6
|
9
|
16
|
Dánia
|
6
|
11
|
19
|
Finnország
|
6
|
12
|
22
|
Japán
|
8
|
19
|
37
|
Olaszország
|
7
|
20
|
58
|
Franciaország
|
12
|
21
|
40
|
Belgium
|
10
|
23
|
56
|
Magyarország
|
16
|
30
|
60
|
Csehország
|
19
|
39
|
73
|
1998 óta a program, amelybe
időközben a nagyobb általános iskolák is bekapcsolódtak,
Írisz-Sulinet néven folyik tovább. A technikai
fejlesztés helyett a hangsúly egyre inkább
a tartalomszolgáltatásra helyeződik át. (továbbképzések,
projektek szervezése, digitális oktatási anyagok
fejlesztése, információnyújtás stb.)
Feltételeztük tehát,
hogy a középiskolában tanító német nyelvtanároknak
legalább a munkahelyükön lehetőségük van az
új technológia kipróbálására, megismerésére
és esetleg ennek rendszeres használatára.
Ezért úgy döntöttünk, hogy első alkalommal
a középiskolában tanító nyelvtanárok lehetőségeit
és hozzáállását vizsgáljuk.
Hogy minél átfogóbb legyen
a mintavétel kérdőívünket valamennyi középiskolába [1] 4 példányban küldtük ki, avval
a kéréssel, hogy minden az intézményben oktató
német nyelvtanár töltse ki azt, amennyiben
a kiküldött példányszám nem lenne elegendő,
úgy sokszorosítsák az eredetit. A kérdőív
kitöltésére online formában is lehetőség nyílott,
ennek eléréséhez is a kísérőlevélben kaphattak
információt a megkérdezettek.
A 3174 német nyelvtanárból
(adat: Goethe Intézet Budapest, 2000.) 553-an
küldték vissza kérdőívünket online ill. nyomtatott
formában, ez a megkérdezett célcsoport 17,42%-a.
Az alábbi diagram a válaszadók nem szerinti
megoszlását mutatja
1.
ábra
A
válaszadók nembeli megoszlásának adatait összevetve
a számítógépet a nyelvoktatásban felhasználók
százalékos megoszlásával, megállapíthatjuk,
hogy az előítélet miszerint a „technika” és
a „férfi” fogalmak inkább összetartoznak,
ha csak 10 %-os különbséggel is, de ebben
az esetben is igazolódnak.
2.ábra
Bár kérdőívünk nem kérdezett
rá közvetlenül a válaszadók életkorára, a
tanítási évek számából könnyen következtethetünk
erre is. Ha a számítógép használatot a tanítási
évek számához viszonyítva vizsgáljuk, megállapíthatjuk,
hogy majd minden „korosztályból” egyenlő arányban
érkeztek visszajelzések arra vonatkozólag,
hogy valamilyen formában használják a számítógépet
a nyelvoktatáshoz kapcsolódóan.
3.
ábra
Ezen adatot látszik alátámasztani
a tapasztalat, hogy az általunk vezetett eddigi
továbbképzéseken résztvevők életkora is, kezdeti
várakozásunkkal ellentétben, vegyes képet
mutat. Sok nyelvtanár rendelkezik már alapvető
számítógépes felhasználói ismeretekkel, ezért
kedvük s bátorságuk egyaránt megvan ahhoz,
hogy ezen ismereteiket részben bővítve szaktárgyukhoz
szorosabban kapcsolódó ismeretre is szert
tegyenek. A fiatal friss diplomás nyelvtanárokról
elmondató, hogy a számítógépes alapismereteik
a legtöbb esetben meglepően magas szintűek,
mivel azonban a legtöbb tanárképző intézményben
[2] a szakmódszertan oktatásnak a számítógéppel
segített nyelvoktatás lehetőségei még nem
része, ezért legtöbben autodidakta módon vagy
éppen a továbbképzések alkalmával képzik tovább
magukat.
Mint azt már a fentiekben is említettük, felmérésünk
az országos helyzetet kívánta feltérképezni.
Az alábbi ábra a válaszadás (az összes válaszadóhoz
viszonyítva) megyék szerinti megoszlását mutatja
(piros számok), melyből látható, hogy az ország
egész területéről, Nógrád valamint Somogy
megye kivételével, megfelelő arányban érkeztek
vissza kitöltött kérdőívek.
4.
ábra
A fővárosból érkezett
a legtöbb visszajelzés és a számítógép nyelvoktatási
célokra való felhasználását is innen jelezték
a legtöbben (21%). Ezen adatokhoz meg kell
jegyezni, hogy a német nyelvet oktató összes
középiskola 24%-a, tehát mintegy egy negyed
része azonban a fővárosban található (OM 1998.).
Az ország többi területén 1 - 8 % közötti
a számítógép használat aránya, és ha a jelentősebb,
vagyis az 5% ill. a fölötti számítógép használat
területi megoszlását nézzük (kék számok),
láthatjuk, hogy viszonylag egyenletes az eloszlás,
így Budapestet leszámítva nem fedezhetünk
fel semmilyen tendenciát a felhasználás területi
eloszlására nézve.
2.1
Számítógépes felszereltség
Az
általunk készített felmérésnek egyik célja
a számítógépes felszereltség feltérképezése
volt. A megkérdezett tanárok ismeretei alapján
a számítógépek elhelyezéséről és az iskolák
technikai felszereltségéről a következő képet
kaptuk.
5.ábra
A
diagrammon látható, hogy elsősorban a géptermekben
találhatók a számítógépek (96%), de nagy számban
vannak számítógépes munkahelyek a tanári szobákban
(81%) és a könyvtárakban is (65%).
A
nyelvtanárok technikai ismereteinek különbözőségét
bizonyítja, hogy néha azonos iskolában tanító
nyelvtanárok különböző technikai felszereltségről
számoltak be. Ezért az itt ábrázolt adatok
inkább csak tájékoztató jellegűek és a német
nyelvtanárok ismeretein alapulnak.
6.ábra

Azonban
még így is jól látható, hogy a legfontosabb
felszerelés pl. egy multimediális nyelvórához,
(CD-ROM meghajtó és/vagy hangszóró) nagy százalékban
található meg a középiskolákban. Ezeken kívül
a nyomtató szerepel a leggyakrabban említett
perifériák között.
Mint
ahogy azt az OECD felmérés is igazolta, valamint
az itt kapott adatok alapján is megállapíthatjuk
tehát, hogy a magyarországi középiskolák technikai
felszereltsége megfelelő színvonalúnak mondható.
Az iskolai felszereltség
vizsgálata után kíváncsiak voltunk természetesen
az otthoni informatikai eszközökre is. A visszaküldött
válaszok szerint a német nyelvtanárok 66%-a
rendelkezik otthonában számítógéppel, ebből
22%-uk internet hozzáféréssel is.
7.
ábra
Egy 1999-es felmérés
adatai szerint Magyarország 3,8 millió háztartásában
mintegy 300.000 db számítógép található (7,8%),
amely ma még nagyon sokféle korú és teljesítményű
gépet jelent. (Nyírő A.,Turi L 1999.)
Hazánkban
jelenleg 11-13%-ra becsülik az Internet-hozzáféréssel
rendelkezők számát, a rendszeresen internetezők
(legalább heti egy alkalom) 44%-a oktatási
intézményben, 35%-a munkahelyén és 21%-a otthon
kapcsolódik a világhálóra.( TNS Módusz, 2000)
Összehasonlításképpen
a számítógéppel rendelkező háztartások száma
az Egyesült Államokban 1998 végén 50% volt,
az internet-hozzáférés pedig 37%-os.( Nyírő
A.,Turi L 1999.)
A magyarországi német
nyelvtanárok visszajelzései alapján kapott
adatok mindenesetre mind az otthoni számítógépek,
mind pedig az internet hozzáférések számát
tekintve az országos átlag felett állnak.
A gépek technikai felszereltsége is viszonylag
jónak mondható, hiszen az adatok alapján a
tanárok otthon is rendelkeznek a munkájuk
szempontjából legfontosabb kiegészítő eszközökkel,
úgy mint CD-ROM meghajtó (76%), nyomtató (69%)
ill. hangszóró (71%) (D. Horváth-Hoffmann
id. felmérése).
2.2
A nyelvtanárok hozzáállása a számítógépes
technológia használatához
A
technikai felszereltség bemutatása után a
következőkben azt vizsgáltuk, hogy a tanárok
mennyire nyitottak a modern technológia használata
iránt a nyelvoktatásban. A kérdésre miszerint,
„Felhasználja-e bármilyen formában a számítógépet
a nyelvoktatáshoz?“ a válaszadók 61%-a felelt
igennel. Ez az eredmény messze felülmúlta
előzetes várakozásunkat. Ugyanerre a kérdésre
nemleges választ adók közül a legtöbben (65%),
indoklásként a „tapasztalat hiányát“ jelölték
meg. A további okok között a következők szerepelnek:
„idő hiánya“ (35%) és „felszereltség hiánya“
(34%). Ez utóbbi úgy tűnik, mintha ellentmondana
az előzőkben optimálisnak ábrázolt technikai
munkakörülményeknek. A nyelvtanárok visszajelzéseiből
azonban az is kiderült, hogy az informatikai
eszközöket az iskolában túlnyomórészt számítástechnika
órán használják. A megkérdezettek 28%-ának
egyáltalán nincs lehetősége számítógépes környezetben
nyelvórát tartani. (D. Horváth-Hoffmann id.
felmérése)
Csupán a megkérdezettek
7%-a indokolta nemleges válaszát az „érdeklődés
hiányával“. Az elmondottak tehát igen pozitív
hozzáállásra utalnak, melyet a következő diagramm
is megerősít.
8.ábra
Azoknak a tanároknak
a jövőbeli elképzeléseire is kíváncsiak voltunk,
akik eddig a számítógépet munkájukhoz még
semmilyen formában nem hasznosították. Így
őket is megkérdeztük felmérésünkben arról,
hogy esetleg a közeljövőben megpróbálkoznak-e
a számítógép felhasználásával a nyelvórához.
Válaszaik meglehetős optimizmusra adnak okot.
Mintegy
40 %-uk egyértelmű igennel felelt, és további
44 % elképzelhetőnek tartja. Eltekintve azoktól,
akik nem adtak választ (11 %), csak 5
% utasítja vissza teljesen a számítógép használatát
a nyelvoktatásban.
9.ábra
3.1.
Szoftverek használata a nyelvoktatásban
Számtalan
próbálkozás történt arra, hogy a nyelvoktatásban
használható új technológiákat valamilyen szempont
szerint csoportosítsák. Leggyakoribb a felhasználási
mód szemszögéből történő csoportosítás, mely
szerint a következő két nagy felhasználási
területet különböztethetjük meg:
-
KIT eszközeinek segédeszközként való alkalmazása
(ide sorolhatjuk a tanár vagy a diákok órára
való felkészülését elősegítő, főként adatfeldolgozó
és -rögzítő alkalmazásokat)
- KIT
eszközeinek oktatási médiaként való alkalmazása
(amikor tehát - egyéb oktatási médiához
hasonlóan - a tanóra keretei között használjuk
az új technológiákat) (vö. Grüner / Hassert,
1992).
Az
e fajta besorolás nehézsége abban rejlik,
hogy nem mondhatjuk meg egyértelműen az egyes
eszközök hovatartozását. Mindig az adott szituáció
dönti el, hogy a szóban forgó eszközt éppen
milyen módon használom fel. A számítástechnika
nyújtotta lehetőségek nyelvórai vagy nyelvórához
kapcsolódó felhasználása - egyéni fantáziától
és kreativitástól függően - számtalan módon
történhet, melyek fedhetik is egymást, ezáltal
egy adott eszköz alkalmazása egyidejűleg több
csoportba is besorolhatóvá válik. Emiatt megfelelőbbnek
tartjuk az egyes lehetőségek technikai jellegű
csoportosítását, a felhasználási mód pedig
az adott szituáció, igények és lehetőségek
szerint változhat. Egy ilyen jellegű csoportosítást
mutat be Rüschoff/Wolff (1999), Rüschoff (2000),
melyben a szerzők a következő csoportokra
osztják a különböző oktatási médiumokat:
-
Tutori eszközök (magyarázó, irányító oktatási
segédletek, tananyagok, pl. nyelvoktató
szoftverek, didaktizált anyagok a web-en
stb.)
-
Szerzői szoftverek (saját számítógépes feladatok,
tananyagok létrehozására alkalmas eszközök)
-
Dinamikus eszközök (bármely elektronikus
adat létrehozására és –feldolgozására használható
eszközök, pl. szövegszerkesztő, html-szerkesztő,
képszerkesztő stb.)
-
Adatbázisok (nagyobb mennyiségű, elektronikus
formában lévő adatok tárolására és különböző
szempontok szerinti lekérdezésére alkalmas
eszközök, pl. szótárak, enciklopédiák stb.)
- Telekommunikációs
eszközök (pl. e-mail, chat stb.)
A
felmérésünk során a számítógép használatot,
leegyszerűsítve a Rüschoff/Wolff féle felosztást,
három lehetséges területre osztottuk:
- Alapprogramok
(általános, nem kifejezetten a nyelvoktatás
számára írt programok, pl. szövegszerkesztő,
prezentációkészítő, rajzprogram stb.)
- További
programok (pl. nyelvoktató szoftverek, ismeretterjesztő
CD-ROM-ok/ ismerettárak, szótárprogramok,
szerzői szoftverek)
- Az
internet szolgáltatásai (pl. www, e-mail,
chat, stb.)
A
későbbiekben már csak azoktól a válaszadóktól
kapott információkat vizsgáltuk, akik valamilyen
formában foglalkoznak a számítógép használattal
nyelvoktatásukban, ismernek és használnak
különböző programokat, internet szolgáltatásokat.
10.ábra
Amint az a számokból
is kiderül a legtöbben az általunk alapprogramok
közé sorolt nem kifejezetten a nyelvoktatás
céljaira készített programokat ismerik és
használják. Ez a jelenség valószínűleg avval
magyarázható, hogy ezek a programok terjedtek
el a legszélesebb körben és majdnem minden
számítógépen hozzáférhetők. Második helyen
állnak a világháló nyújtotta szolgáltatások.
Bár amint azt már láthattuk a német nyelvtanároknak
csupán 22%-a rendelkezik otthoni internet
hozzáféréssel, de a munkahelyeken, azaz a
középiskolákban ennél sokkal biztatóbb a helyzet,
hiszen ezekben az intézményekben minden tanárnak
lehetősége nyílhat a világhálóval való ismerkedésre,
annak használatára. Végül a megkérdezettek
38%-a használja az általunk további programként
megnevezett egyéb szoftvereket, tehát a különböző
nyelvoktató CD-ROM-okat, ismerettárakat vagy
szótárprogramokat.
3.2
A különböző programok használatának céljai
Felmérésünkben a legrészletesebben
avval foglalkoztunk, hogy feltérképezzük a
nyelvtanárok által ismert különböző programokat,
valamint használatuk didaktikai céljait is.
Mindegyik kategóriánál kértük a programok
nevének pontos leírását, valamint, hogy határozza
meg a tanár azt is, mely célból használja
azokat, ez utóbbit a következő felosztásban:
-
órai felkészülésnél
-
az órán a diákokkal együtt
- ill.
a diákok kapnak olyan házi feladatot, amelyet
számítógép segítségével készítenek el
Ezekben
az esetekben fontosnak tartottuk az egyéb,
a három előbb említetett kategóriától esetleg
eltérő használati lehetőségek megismerését
is.
3.2.1
Alapprogramok
11.ábra
Az
alapprogramok közül a Word szövegszerkesztő
program a legismertebb, felhasználása a visszajelzések
szerint 100%-os. Tehát minden válaszadó, aki
jelezte, hogy használja oktatásához a számítógépet,
e programot biztosan alkalmazza. A további
alapprogramok ismertsége és használata ettől
jóval elmarad. A nyelvórákon is jól használható
prezentációkészítő (PowerPoint) programot
vagy html szerkesztőt csak igen kis arányban
említik a nyelvtanárok, (8%) ill. (1%)-ban.
12.ábra
Az
alkalmazásuk céljait vizsgálva válaszok 95%-a
azt tükrözi, hogy az alapprogramok főként
az órára való készüléshez nyújtanak segítséget
(feladatlapok, tesztek, szemléltető anyagok
készítése) a nyelvtanároknak, holott e programok
sokrétűbb felhasználást tennének lehetővé,
úgy az órai munka során, mint a házi feladat
elkészítésekor is. (D. Horváth-Hoffmann továbbképzési
anyagok Goethe Intézet, Bp.)
3.2.2
Internet szolgáltatások
Hasonló arányt tapasztaltunk
az internet szolgáltatások használatánál is.
A két legismertebb szolgáltatás a www és az
e-mail. Ezenkívül azonban csak elvétve találkoztunk
egyéb más lehetőségek említésével pl. chat,
ftp, fórum stb.
13.ábra
Az
órára való felkészülés a web és az e-mail
esetében is az első helyen áll az alkalmazás
céljai között. Ez a web esetében 92%-ot, az
elektronikus levelezésnél pedig 70%-ot jelent.
Ezen adatok egyértelműen azt tükrözik, hogy
a nyelvtanárok nagy része még nem tudja kihasználni
a világháló nyújtotta lehetőségeket az órai
munka során. Ismerve az interneten elhelyezett
autentikus információkat, web-alapú interaktív
feladatokat, szituációkat, online nyelvi játékokat
vagy a különböző e-mail projekteket, nyelvtanulást
segítő tandemeket stb.), e téren mindenképp
szükség van mind módszertani szempontból,
mind pedig az iskolák részéről előrelépésre,
gondolva itt a számítógépes munkahelyek, multimédiás
nyelvoktató termek felszerelésére, kialakítására.
14.ábra
15.ábra
Azt,
hogy a számítógép mindenekelőtt az órára való
készülésnél játszik nagyobb szerepet a nyelvtanításban
Magyarországon az is alátámasztja, hogy a
megkérdezettek mintegy 21 %-a nyilatkozta
azt, nem érezte még szükségét a gépterem nyelvórai
használatának. A számítógépterem használatában
rejlő új lehetőségeket felfedező és erre igényt
tartó nyelvtanárok legnagyobb része (41%),
havonta 1-2 alkalommal tartana szívesen nyelvórát
gépteremben, míg 23%-uk gyakrabban (heti egy
alkalommal) és 9%-uk ritkábban (ritkábban
mint havonta).
16.
ábra
Az
egyéb kategóriát megjelölők általában csoporttól
és tananyagtól függően különböző mennyiségű
időt töltenének szívesen a számítógépteremben,
azonban akadtak olyanok is, akik akár minden
nap szívesen választanák az oktatásnak ezt
a módját. Rajtuk kívül jó néhányan választották
az egyéb kategóriát azzal az indokkal, hogy
még nem tudnak eleget a felhasználási lehetőségekről,
a felhasználható eszközökről.
Természetesen a módszertani
lehetőségek ismeretének hiánya mellett nem
hagyható figyelmen kívül az a tény sem, amiről
a kérdezettek közül sokan beszámoltak, mely
szerint az iskolák nagy részében a számítástechnika
termek vagy csak a számítástechnika oktatás
feladatait tudják ellátni hely- és/vagy időhiány
miatt, vagy még nem következett be a szemléletváltás,
miszerint a számítógépes felszerelés más tanórákon
is használható.
Egy multimédiás nyelvi
labor kialakítása a nyelvoktatás céljait szem
előtt tartva pedig még várat magára a legtöbb
magyar középiskolában.
3.2.3
További felhasznált programok
A további felhasznált
programok között főként különböző nyelvoktató
programok ismeretéről és használatáról számoltak
be a nyelvtanárok. (61%) Viszonylag nagy százalékban
találkozunk elektronikus szótárhasználattal
(30%), és kisebb mértékben pedig ismeretterjesztő
CD-ROM-okkal/ ismerettárakkal, valamint enciklopédiák,
lexikonok, világatlasz stb használatával.
17.ábra

18.ábra
Az
alkalmazás céljainál még mindig az órára való
készülés dominál, de láthatóan növekedett
az órán való felhasználás aránya is. Ha viszont
arra gondolunk, hogy a nyelvoktató programok
elsődleges felhasználási területe a nyelvtanulási
folyamat segítése, akkor a kapott arányszám
(54%) mégsem olyan kielégítő.
Érdekes
adaléknak tartottuk, hogy összegyűjtsük azt
is, milyen CD-Rom-okat ismernek név szerint
a nyelvtanárok. Az általuk megnevezett nyelvi
szoftverek felsorolását említésük arányában
a következő diagrammon láthatjuk.
A
magas egyéb értéket részben a címek pontatlan
említése, részben pedig a csak egyszeri említéssel
előforduló CD-ROM-ok címei eredményezték.
19.ábra
4.
Összegzés
Végezetül
elmondhatjuk, hogy a magyarországi német nyelvtanárok
körében is érezhető már a változás, amit az
információs társadalom kihívásai és az információs
technológiák terjedése egyszerre idéz elő.
A nyelvtanárok nagy része egyaránt nyitott
az új módszerek befogadására és felhasználására
a nyelvoktatásban. A magyarországi középiskolák
technikai felszereltsége jónak mondható, bár
a számítástechnikai eszközök használata ma
még a legtöbb helyen kizárólag a számítástechnika
oktatás keretében folyik. Ezért a nyelvtanárok
nagy része csak rendszertelenül jut be a gépterembe,
amely berendezése nyelvoktatási szempontból
legtöbbször csak az egyéni gyakorlást teszi
lehetővé. A nyelvoktató programok és a web-en
elhelyezett különböző interaktiv gyakorlatok
stb. motivációs erejét tükrözi a tény, amiről
több nyelvtanár is beszámolt, hogy a gyerekek
még ezen körülmények között is rendkívül élvezik
a számítógépes nyelvórákat és szívesen dolgoznak
ugyanazon szoftverrel akár többször is. Elenyészőnek
nevezhető azon pedagógusok száma, akik a számítógépes
eszközöket folyamatosan használják és tudatosan
beépítik idegen nyelvi programjukba.
Felmérésünk eredményei,
számunkra olyan hasznos adatokkal szolgáltak,
amelyek nagymértékben hozzájárulhatnak egy
megfelelően felépített, a nyelvtanárok igényeire
épülő tanár továbbképzési program kialakításához
és így a számítógépes nyelvoktatás népszerűsítéséhez
Magyarországon.
Táblázatok,
diagrammok jegyzéke:
- 1.
táblázat Az egy számítógépre jutó
tanulók száma
- 1.
ábra A válaszadók megoszlása
nemek szerint
- 2.
ábra A felhasználás megoszlása
nemek szerint
- 3.
ábra A számítógép használat
a tanítási évek tükrében
- 4.
ábra A válaszadás és a felhasználás
megyék szerinti megoszlása
- 5.
ábra Az iskolák számítástechnikai
felszereltsége I. (Gépek elhelyezkedése)
- 6.
ábra Az iskolák számítástechnikai
felszereltsége II. (Kiegészítők)
- 7.
ábra A német nyelvtanárok számítástechnikai
felszereltsége otthon I.
- 8.
ábra A nemleges válaszok legfőbb
okai
- 9.
ábra Gondol-e arra, hogy a közeljövőben
mégis megpróbálkozik a számítógép felhasználásával
a nyelvórához?
- 10.
ábra A számítógép felhasználásának
területei
- 11.
ábra Az alapprogramok felhasználási
aránya
- 12.
ábra Az alapprogramok használatának
céljai
- 13.
ábra Az internet szolgáltatásainak
felhasználási aránya
- 14.
ábra A www használat céljai
- 15.
ábra Az e-mail használat céljai
- 16.
ábra Milyen gyakran van/lenne
szüksége a számítógépteremre a német nyelvórához?
- 17.
ábra További felhasznált programok
- 18.
ábra A további programok használatának
céljai
- 19.
ábra A leggyakrabban említett
nyelvi programok
Felhasznált
irodalom:
- Breindl,
E. (1997): DaF goes Internet! Neue Entwicklungen
in Deutsch als Fremdsprache. In: Deutsche
Sprache 4/1997, S. 289 - 342 Online: http://www.ids-mannheim.de/grammis/orbis/daf/daframe1.html
(2002.03.13.)
- Bolz,
Norbert (1990): Theorie der neuen Medien.
München. Raben Verlag
- Chapelle,
C. (1997). CALL in the year 2000: Still
in search of research paradigms? Language
Learning and Technology (On-line), 1: 19-43.
Online: http://polyglot.cal.msu.edu/llt/vol1num1/chapelle/
(2002.03.13.)
- Donath,
R. (1998): Deutschunterricht und das Internet:
Welch spannendes Lernen! In: pervoi - Eine
Zeitschrift für Deutschlehrerinnen und Deutschlehrer
in Italien. Hrsg.: Goethe-Institut Rom.
Nummer 3 (September bis Dezember 1998).
S. 11 - 13. Online: http://www.englisch.schule.de/dafman.htm
(2002.03.13.)
- Donath,
R. (1997). Fremdsprachenlernen und Kommunikationstechnologien:
Möglichkeiten der elektronischen Kommunikation
durch das Internet. Neusprachliche Mitteilungen
50.1: 33-37.
- Donath,
R. (Hrsg.). (1998). Vernetztes Lernen -
Hypertexte, Homepages &.... Stuttgart:
Klett.
- Donath,
R. (Hrsg.). (1999). Internet und Multimedia
in der Erwachsenenbildung. Stuttgart: Klett.
- Dringó-Horváth,
I. (1998) Internet – Ist es was für uns?
DUFU, Deutschunterricht für Ungarn,
Ungarischer Deutschlehrerverband, 1998/III.
- Dringó-Horváth
I. / Hoffmann O. (2000): A számítógép csak
felkészülési eszköz a nyelvórára? Beszámoló
egy országos felmérés eredményeiről, Média
– Informatika – Kommunikáció 2001 Konferencia
kiadványkötete, Veszprém, 2001
- Falus,
Iván szerk.(1996). Bevezetés a pedagógiai
kutatás módszereibe. Keraban Kiadó. Bp.
- Fechner,
J. (1994). Computer im Fremdsprachenunterricht
Deutsch als Fremdsprache - Eine Einführung.
In: Fechner: 5-21.
- Grätz,
R.: Internet im Unterricht Deutsch als Fremdsprache.
Online: http://www.goethe.de/intern/50/artikel/art01.htm.
(.2002.03.13.)
- Grätz,
R. (1998). Odyssee - ein Netzspiel per E-Mail
(Bericht). In: Info DaF, 25, 5 , 635-636.
- Grüner,
M. / Hassert, T. (1992). Einführung in den
computerunterstützten Fremdsprachenunterricht.
Fernstudieneinheit. (Erprobungsfassung,
GI München) .
- Grüner,
M., Hassert T. (2000): Computer im Deutschunterricht.
Goethe Institut, München
- Hoffmann,
O. (1999): „Számítógéppel segített nyelvoktatás
az iskolában?” Nyelvi Info 1999/12 Online:
http://www.oki.hu/cikk.asp?Kod=2000-07-ta-Hoffmann-Szamitogep.html
(2002. 03.13.)
- Jelentés
a magyar közoktatásról 2000. OKI. Budapest
2000. S. 215.
- Jung,
M. /Rüdiger, R. (1999): Wirtschaftsdeutsch
im Internet. In: Fremdsprache Deutsch 2/1999
(Heft 21: Neue
Medien im Deutschunterricht). Online:
http://www.wirtschaftsdeutsch.de/artikel/jung.php3
(2002.03.13.)
- Kárpáti,
A., Varga, K.(1999) Digitális taneszközök
az iskolában. In: NETWORKSHOP 99 konferenciakötet
- Kárpáti,
A. (2000). Képességfejlesztés KIT környezetben.
In: szerk. Kozma Róbert: A Sulinet 2000
konferencia előadásai. Okker Kiadó. Bp.
- Kárpáti,
A. (2000). Oktatási szoftverek minőségének
vizsgálata. In: Új pedagógiai szemle. Online:
http://www.oki.hu/cikk.asp?Kod=2000-03-ol-Karpati-Oktatasi.html
(2002. 03.13.)
- Kárpáti,
A. (2000). Digitális Pedagógia. A számítógéppel
segített tanítás módszerei In: Új pedagógiai
szemle. Online: http://www.oki.hu/cikk.asp?Kod=1999-04-ta-Karpati-Digitalis.html
(2002. 03.13.)
- Komenczi,
B. On-line. Az információs társadalom és
az oktatás. In Új Pedagógiai Szemle. Online:
http://www.oki.hu/cikk.asp?Kod=1997-07-lk-Komenczi-Online.html
(2002. 03.13.)
- Legutke,
M. K./Müller-Hartmann, A./Ulrich, S. (2000).
Neue Kommunikationsformen im fremdsprachlichen
Unterricht. In: Fritz, G. & Jucker,
A. H. (Hrsg.). Kommunikationsformen im Wandel
der Zeit. Vom Heldenepos zum Hypertext.
Tübingen: Niemeyer: 51 - 73.
- Müller-Hartmann,
A. (2000):"The Role of tasks in promoting
intercultural learning in electronic learning
networks". In: Language Learning &
Technology, Vol. 4, No. 2, September 2000,
pp. 129-147 Online: http://llt.msu.edu/vol4num2/muller/default.html
(2002. 03.13.)
- Nyírő
A.,Turi L.: Internet Magyarországon, 1999.
Online: http://www.debrecen.com/internetto/feher/
(2000.11.14.)
- Riechert,
Rüdiger (1998): Internet im Unterricht Wirtschaftsdeutsch.
In: Zeitschrift für Interkulturellen Fremdsprachenunterricht,
3(1), 11 pp. Online: http://www.ualberta.ca/~german/ejournal/riecher1.htm
(2002. 03.13.)
- Rösler,
D. (2000). Foreign language learning with
the new media: between the sanctuary of
the classroom and the open terrain of natural
language acquisition. In: German as a Foreign
Language. Online: http://www.gfl-journal.de/1-2000/roesler.html
(2002. 03.13.)
- Rösler,
D. (2000). Interaktion im Bereich „Fremdsprachenlernen
und Neue Medien“. Erscheint in: Bausch,
R. et al. Interaktion - Arbeitspapiere der
20. Frühjahrskonferenz zur Erforschung des
Fremdsprachenunterrichts. Tübingen: Narr.
- Rüschoff,
Bernd (2000b): Computerunterstützte Lehr-
und Lernmaterialien. Rohfassung eines Manuskripts
für die Neuauflage des Handbuches Fremdsprachenunterricht,
- Bausch/Christ/Krumm
(Hrsg.). Francke Verlag (Tübingen). Online:
http://www.uni-essen.de/anglistik/calltext.htm
(2002. 03.13.)
- Rüschoff,
B. / Wolff D. (1999 ) Fremdsprachenlernen
in der Wissensgesellschaft: zum Einsatz
der Neuen Technologien in Schule und Unterricht.
Hueber, Ismaning
- Teichmann,
S. Internet-communities und Interaktion
im Netz. Online: http://www.leu.bw.schule.de/beruf/projektg/online/news7/dysoucom.htm
(2002.03.13.)
- Tschirner,
Erwin 1999: "Kommunikation und Spracherwerb
per Computernetz." In: Fremdsprache
Deutsch 2/21, 54-58.
- Újra
meglódult az Internetezők számának növekedése,
„Európai adatok”. Online: http://www.netsurvey.hu/index.php?mode=eredmenyek
(2000.11.14)
- Ulrich,
S./Legutke, M. K. (2000). Neue Medien im
Deutschunterricht - zur Arbeit mit webbasierten
Materialien. In: Legutke, M. K. et al. (Hrsg.).
Handbuch für Spracharbeit, Teil 6: Fortbildung
I - III, 5. Ergänzungslieferung. München:
Goethe-Institut, 8. 8. 1.
- Várni
kell még az internetes forradalomra. in.:
Halász, G., Lannert, J. szerk.: Jelentés
a magyar közoktatásról 2000. OKI Bp. 2000.
- Warschauer,
M. (1996b). Computer-Assisted Language Learning:
An Introduction. In: Fotos: 3-20. Online:
http://www.lll.hawaii.edu/markw/call.html
(2002.03.13.)
- Warschauer,
M. (1996c). Motivational aspects of using
computers for writing and communication.
In: Warschauer. (Hrsg.). Telecollaboration
in foreign language learning. Honolulu:
Second Language Teaching & Curriculum
Center (University of Hawai'i Press): 29-46.
http://www.lll.hawaii.edu/nflrc/NetWorks/NW1/
- Warschauer,
M. (1999). Millennialism and Media: Language,
Literacy, and Technology in the 21st
century. Keynote address delivered at the
World Congress of Applied Linguistics (AILA),
Tokyo, August 1999.
- Warschauer,
Mark/Kern, Richard (Eds.) 2000: Network-based
Language Teaching: Concepts and Practice.
Cambridge: Cambridge University Press.
- Wazel,
G. (1998). Sprachenlernen und Sprachenlehren
mit interaktiven Medien. Info DaF 25. 1:
36-53.
- Wolff,
D. (1997). Computer und sprachliches Lernen.
Können die Neuen Medien den Fremdsprachenunterricht
verändern? In: Kranz et al.: 14-29.
- Wolff,
D. (1998). The use of e-mail in foreign
language teaching. In: http://www.insa-lyon.fr/Departements/CDRL/use.html
(1998.04.11.).
- Wolff,
Dieter: Neue Technologien und fremdsprachliches
Lernen (Versuch einer Bestandsaufnahme I).
In: Deutsch als Fremdsprache, 35, 3, (1998),
136-140
[2] Örvendetes kivétellel találkozhatunk
pl. a Kodolányi János Főiskolán, ahol a
tanárszakos hallgatók ún. internetes szakirányt
választhatnak, amelynek keretében az internet
irodalmi, nyelvészeti és módszertani vonatkozásaival
is megismerkedhetnek.
|