Balajthy Ferenc
VERSEK

EMBERLENYOMATOK


a téma
az utcán haver -- kagylókat
belső béke nyit!
a sínpár a végtelenben
találkozik =========
vasúti/váltó/gazdaság
névjegykártyákkal
zsugáznak
itt

magam
gondolatával termékenyítek?!
mások gondolata engem
termékenyít!? /em/lőgyakorlat
repedezik éj-kas alatt
köz/teher/megbélyegzés
lehunyt szemekben a fény
halott

ha
bűnös vagyok
kit vádoljak érte?! kötöttem
vér/bér/ szerződést --
ásatáskor elmé/nő/ben
emberlenyomatok egy régi
temetőben

 

A TAVASZ FELKÖTI


ez
a sarc
még nem a végső
maroktelefon
a fülre --

ha-
józható gondolatok
valahol csak bakatoll
kusza-kósza tekervény
fejátültetés
jobb
esetben egy baleset --
ahogy az akasztás
csak felfüggesztett
büntetés: a legjobbak
mindig elvetélnek --
a tavasz felköti
állát a télnek

GOLYÓIRATOLVASÓ

"Az egyik korszak oltárterítője
a következő lábtörlője."
/Mark Twain/

haverköztársaságban minden rendben
/mondhatnám azt is, hogy O.K./
fitoktató hitoktató pénzt csen
/mondhatnám azt is, ez nem O.K./
fény/kép/zavar --
pedig ő is ember…
"az ember azért ember, mert
olyan mint az állat"
majomszabású /ős/ember

mégis
egyre több
a külföldi működő tőke
/mondhatnám azt is, hogy O.K./
amit te meg én összeverejtékeztünk
azt lazán /fel-le-át-össze-vissza-meg/
privatizálják
/mondhatnám azt is, ez nem O.K./

ami most oltárterítő
egykoron gumírozott lábtörlő…
/csak a vének tanácsa állandó/
állandó/re/mi -- minő vásott,
minő fránya! nem marad más
csak korra-kor és azok tanulsága:
golyóiratolvasó egy öreg
ház homlokfalán


 

 
¤ lap tetejére