Tarsoly Ildikó
A weblogok mint az internetes társadalom
új kommunikációs eszközei

Létezik az internetezőknek egy óriási és igen különös csoportja, akik nem elégednek meg az internet „hagyományos” felhasználási területeivel, még szorosabbra fűzik a szálakat életük és az internet között: az internet segítségével tárják a világ szeme elé mindennapjaikat. Az interneten dokumentálják, illetve publikálják gondolataikat, életük jelentős vagy akár csak apró-cseprő dolgait, történéseit és ennél még jóval többet. Ők a bloggerek. A következőkben róluk és általuk kialakított új műfajról, a blogging-ról (azaz a webnapló-írásról) szólunk.

BLOG-ALAPOK
Az interneten mindig „van új a nap alatt”, egyik legfontosabb jellemzője a folyamatos megújulás, frissülés. Nap mint nap weboldalak milliói születnek, illetve tűnnek el, az internetezők állandóan új témákkal, megjelenítésekkel és interakciós formákkal találkozhatnak. Ebben az igen változékony környezetben tűntek fel néhány évvel ezelőtt az úgynevezett blogok, amelyek megjelenésük óta nagy méreteket öltő mozgalmat indítottak el az internetes társadalom körében. Hogy mik is pontosan a blogok, azt a következő részből tudhatjuk meg.
Ha a blog definíciója után kutatunk, a legtöbb mai nyomtatott enciklopédia sajnos csalódást fog okozni. A téma új keletűsége miatt igen kevés az olyan szótár, ahol már magyarázatot találnánk a blog vagy weblog szavakra. Azonban, ha szülőhazájában, azaz az interneten keresgélünk, máris honlapok milliói kínálkoznak megtekintésre. Ha például a Google kereső segítségét vesszük igénybe, a blog szó begépelése után 25.000.000, a weblog szó begépelése után pedig már „kevesebb”, 4.020.000 találatot kapunk. Mivel a találatok relevanciájának megállapítása, illetve egy teljes, helytálló definíció felkutatása akár napokat is igénybe venne, érdemes inkább az internetes szakkifejezések szótárának meghatározását, illetve a téma szakértői által már korábban megfogalmazott definíciókat alapul venni.
Jómagam elsőként a Webopedia elnevezésű internetes szótárhoz fordultam segítségül, eszerint a blog nem más, mint „a weblog szó rövidített formája, amely egy olyan honlapot takar, amely egy személy nyilvánosan elérhető online naplójaként szolgál. Általában naponta frissül, és gyakran tükrözi a tulajdonos személyiségét.”[1]
Rebecca Blood, a Weblog Kézikönyv szerzője, akit napjaink legjelentősebb blogtörténészeként tartanak számon, a következőképpen fogalmaz egyik esszéjében: „A weblog egy olyan gyakran frissített weboldal, melyen a bejegyzések fordított kronológiai sorrendben kerülnek megjelenítésre, azaz a legfrissebbek mindig az oldal legtetején találhatók.”[2]
David Weinberger, amerikai író és marketingguru, a téma szintén elismert szakembere szerint: „A blogokat nehéz definiálni, de általában olyan gyakori frissítésű, fordított időrendű bejegyzéseket tartalmazó weboldalak, amelyeken linkek vannak elhelyezve. Ezek a linkek vezérlik a beszélgetés fonalát. Minden blog sajátos hangvétellel rendelkezik, ez bennük a legmeghatározóbb.”[3]
A fenti definíciókat összevetve és kiegészítve a következőket mondhatjuk el: a blogok olyan közszemlére tett weboldalak, amelyek rövid, gyakran frissített bejegyzéseket tartalmaznak. A bejegyzések kronológiai sorrendben (a legfrissebbtől a legrégebbiig) jelennek meg a honlapon. Tartalmuk bármi lehet, amit a szerző (vagy szerzők, hiszen akár egy közösség is rendelkezhet bloggal) valamiért fontosnak, közlésre érdemesnek ítélt(ek). Tartalmazhatnak linkeket más cikkekhez, olvasmányokat, kommentárokat, a szerző életének fontos történéseit, képeket, verseket, stb. A weblogok esetében a személyesség, azaz a szerző által használt közvetlen, egyéni hangvétel a legmeghatározóbb tényező.
A holland eredetű „log” szó elsősorban a tengeri csomó mértékegység megfelelője, ebből következik másodlagos jelentése, a hajónapló. Ehhez a szóhoz csatolta 1997 decemberében a web- előtagot Jorn Barger, aki a Robot Wisdom című rendkívül népszerű weblog fenntartója [4]. A rövidített „blog” elnevezést pedig 1999 tavaszán Peter Merholz használta elsőként blogjának oldalsó felületén [5]. Ez a rövidített változat jóval könnyedebb, mókásabb, hangzása a „blabla” szót idézi. Napjainkban továbbra is mindkét szó használatban van, lényegi különbség jelentésük között nincs.
Ahogy azt korábban már említettük, a blogok tartalmuknál fogva teljesen különbözőek lehetnek, minden csak a szerzőt foglalkoztató gondolatokon múlik. A téma nagy különbözősége ellenére mégis léteznek olyan jellemzők, amelyek minden blogra egyaránt vonatkoznak, legyen az akár egy háborús zónából blogjában tudósító újságíró, egy kutatásáról blogot vezető tudós, vagy egy gimnazista diák, aki online naplójában az érettségitől való félelméről ír. A következőkben néhány olyan általános jellemzőt ismertetünk, melyek megkülönböztetik a blogokat az írások egyéb formáitól.
Személyes hangvétel. A blogok elengedhetetlen eleme. Ha ez hiányzik, máris csak egy weboldalról vagy egyéb írásról, nem pedig blogról beszélünk. Nem blog, ha valaki egy weboldalon csak tényszerű leírást közöl egy eseményről. Attól kezdve azonban, hogy személyes elemekkel tűzdelve, naplószerűen ír le valaki egy eseményt az interneten, máris blognak nevezhetjük. Így tett például Elenor J. Lang, aki személyes weblogjában (www.livejournal.com/users/eleanor/2001/10/09/) a 2001. szeptember 11-én történt New York-i eseményekről számol be.
Korlátlan hely, akár „jelentéktelenebb” gondolatokra. Ellentétben a nyomtatott sajtó nyújtotta lehetőségekkel, a bloggereknek az interneten korlátlan hely áll rendelkezésükre mondanivalójuk kifejezésére. Nincs megszabva, hogy milyen hosszan írhatnak, nem kell fizikai korlátok közé szorítani gondolataikat. Egy másik fontos különbség, hogy míg egy másfajta dokumentumnál általában több oldalt foglal el egy téma kifejtése, addig a blogok bejegyzései önmagukban is külön téma-egységeket alkothatnak. Állhatnak csupán egy mondatból vagy több bekezdésből is, így egy oldalon, a szokványos honlapoktól eltérően, számos téma felmerülhet.
A szólás teljes szabadsága. A bloggerek számára nemcsak a rendelkezésre álló hely korlátlan, hanem a szólás szabadsága is. Senki nem szól bele, hogy milyen témáról, hogyan nyilatkozhatnak. Sem cenzúra, sem szerkesztők nem kényszerítik őket véleményünk, szóhasználatuk megváltoztatására. Ez olyan kivételes szabadság, ami aligha található meg bármely más írásformánál.
Az interaktivitás lehetősége. A weblogok a féltve őrzött naplókkal szöges ellentétben a blogok a társas interakció fontos színhelyei. Az olvasóknak többféle lehetőségük is adódik a szerzőkkel való kapcsolatteremtésre. Az egyik lehetőség az e-mail küldés: a nyilvános (azaz a mindenki által szabadon elérhető) oldalakon mindig megtalálható a szerzők e-mail-címe. A másik lehetőség a kommentár: a jól kialakított blogokon minden bejegyzés mellett megtalálható a „Comment” opció, ahol egy kattintás után az olvasók máris megoszthatják a szerzővel saját, a bejegyzésre vonatkozó véleményüket.
A post-ok, azaz a bejegyzések stílusa. A bejegyzések általában rövidek és közvetlen stílusban íródnak. Gyakran vitaindító kezdeményezések és az esszéktől vagy beszédektől eltérően egy kérdést (gyakran költői kérdést) vetnek fel, amiből később általában vita vagy hosszabb társalgás alakul ki. Léteznek úgynevezett dia-blogok is, amelyek egy-egy téma köré csoportosított viták, társalgások színhelyei. Ilyen, a nyomtatott sajtó által is elismert dia-blog például www.sluggerotoole.com is, ahol a beszélgetések központjában az Észak-Írország-i politikai kérdések állnak.
A post-ok fordított időrendisége. A blogok post-jai, azaz bejegyzései mindig fordított időrendi sorrendben jelennek meg az oldalon. Amikor egy olvasó meglátogat egy blogot, mindig a legfrissebb bejegyzéssel találja szemben magát. Ez a fordított időrendiség és a gyakori frissítés arra ösztönzi az olvasókat, hogy újra és újra ellátogassanak az adott blogra.
A weblogok formai sajátosságai. A weblogok HTML böngészőkben megjeleníthető weboldalak, amelyek hypertextet, hivatkozásokat, digitális fényképeket és egyéb elektronikus média fájlokat tartalmazhatnak. Bár a blogok első pillantásra nem sokban különböznek a hagyományos weboldalaktól, létezik néhány, általában csak a blogokon megtalálható elem. Ilyenek a blogcímek, a dátumot, illetve a pontos időt jelölő sorok a bejegyzések előtt, illetve az úgynevezett permalinkek, amelyek azok a linkek, melyek akkor is az oldalon maradnak, amikor a rájuk vonatkozó bejegyzések a főoldalról már az archívumba kerültek.

A BLOGOK KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETE
Gondolom kevesen lepődnek meg azon, hogy az új műfaj születési helye az Egyesült Államok. Azt viszont talán kevesen gondolnák, hogy szülőatyja a World Wide Webet is létrehozó Tim Berners-Lee [6]. Berners-Lee a nyolcvanas évek második felétől kezdve a svájci CERN fizikai kutatóintézetben dolgozott, itt fejlesztette ki a világhálót, és 1992-ben itt hozta létre az első blogot is [7]. Tim Berners-Lee „What’s new in ’92” című oldala az info.cern.ch lokáción volt megtalálható, erről a weboldalról, vagy ha úgy tetszik blogról értesítette munkatársait az újabb online oldalak elkészültéről. Ez az oldal jelenleg a World Wide Web Consortium honlapjának archívumában található meg (www.w3.org/History/19921103-hypertext/hypertext/WWW/News/9201.html). Tim Berners-Lee oldalát további „What’s new” blogok, azaz internes fejlesztésekről szóló oldalak követték: ilyen volt a NCSA számítástechnikai intézet 1993 júniusában készített oldala, amit egyes források Marc Andreesen nevéhez fűznek [8]. Egy másik „What’s New” blogoldalon a Netscape adta hírül újdonságait, 1993-tól egészen 1995-ig.
Dave Winer oldalai voltak a blogtörténelem következő szereplői. Winer 1996 februárjában kezdte el „hírgyűjtő blogját” a web szólásszabadságát hangsúlyozó 24 Hours of Democracy Project weboldalának keretein belül. Nem sokkal később, 1996 áprilisában Winer egy új oldalt indított, ebből fejlődött ki később a mai napig is működő Scripting News oldal (www.scriptingnews.com). [9]
1997 decemberében indította Robot Wisdom nevű weblogját Jorn Barger, és amint azt az előzőekben is említettük, ő használta elsőként a weblog elnevezést. Ebben az időszakban már létezett néhány hasonló oldal, így 1998-ban az Infosift című oldal fenntartója, Jesse James Garrett igyekezett ezeket összegyűjteni, illetve honlapján „az ehhez hasonló oldalak” („other sites like this”) cím alatt felsorolni őket. Jesse James Garrett ezt a listát küldte tovább 1998 novemberében Cameron Barrett-nek, aki mindezt a Camworld nevű honlapján megjelentette. Később egyre többen jelezték, hogy az ő helyük is ott lenne a listán, így a lista 1999 elején már 23 oldal linkjét tartalmazta [10]. Körülbelül ebben az időben, tehát 1999 elején kezdtek a bloggerek közösségbe tömörülni, és ahogy ez a közösség szaporodott, úgy nőtt a blogok száma is. Lassan már annyira sok született, hogy képtelenség volt minden egyes blog minden bejegyzését végigolvasni, és emellett még az újak megjelenését is figyelemmel kísérni. Cameron Barrett listája aztán idővel olyan hatalmasra nőtt, hogy végül csak azokat jelentette meg honlapján, amelyeket maga is olvasott. Brigitte Eaton azonban nagy feladatra vállalkozott: összegyűjtötte az összes általa ismert blogot, és létrehozta az Eatonweb portált (portal.eatonweb.com/), amely a mai napig létezik és működik, a bloggerek beregisztrálhatják magukat a katalógusba, az olvasók pedig témakör, ország, nyelv és cím szerint válogathatnak a weblogok között.
Az Eatonweb megjelenése után a blogok száma fokozatosan, de csak mérsékelten nőtt. Nagyobb ugrás csak akkor következett be, amikor 1999 júliusában feltűnt az első „csináld-magad” blogkészítő program, a Pitas, amely leegyszerűsítette a blogkészítést és -fenntartást, amihez korábban a hypertext forráskód ismerete nélkülözhetetlen volt. Alig egy hónappal később a Pyra beindította a már web-alapra helyezett blogkészítőjét, a Bloggert. A blogok készítésére kifejlesztett ingyenes szoftvereknek és online szolgáltatásoknak köszönhetően robbanásszerűen szaporodtak a blogok, mivel ezekkel a segédeszközökkel már bárki egyszerűen és gyorsan létrehozhatta saját oldalát.
Érdekes, hogy William Gibson, a cyberpunk irodalmi műfaj alapítója, a Neurománc trilógia szerzője egy interjúban már 1996-ban megjósolta a blogok megjelenését: „Hamarosan eljön az idő, amikor emberek majd abból fognak megélni, hogy amolyan „előszörfölést” végeznek számunkra. És erre igazán nagy szükségünk is lesz – máskülönben iszonyú időrabló lenne az internetezés. Örökké ott ülhetnénk a képernyő előtt. Csak bámulnánk, bámulnánk. És talán nem találnánk meg semmit. Csak bámulnánk azt a sok badarságot.” [11] Gibson, aki mindig is büszkén hirdette, hogy szövegszerkesztő helyett könyveit mechanikus írógépen írta, 2003 januárjában maga is blogírásba kezdett (www.williamgibsonbooks.com/blog/blog.asp). Sokak nagy csalódására azonban, nem sokkal később, szeptemberben már el is búcsúzott naplója olvasóitól, mondván, hogy a bloggolás helyett inkább újra a regényírásra kíván koncentrálni. [12]

A JELENKORI BLOGOSZFÉRA KÜLFÖLDÖN ÉS HAZÁNKBAN
2003 októberében a Perseus Development Corporation készítette el az első átfogó felmérést a jelenkori blogoszféráról. A felmérés alapján arra a megállapításra jutottak, hogy ezidáig összesen 4,2 millió blogot hoztak létre az általuk vizsgált a nyolc legnagyobb blog-szolgáltató szerverén, ezt a növekedési ütemet alapul véve pedig a blogok száma valószínűleg 2004 végén fogja átlépni a tízmilliós határt. Ami a demográfiai jellemzőket illeti, az elemzés azt mutatta ki, hogy a blogok 92,4%-át 30 évnél fiatalabbak működtetik, a nemek közötti megoszlást pedig a nők vezetik 56%-os aránnyal. [13]
Magyarországon a blogkultúra ismertségét és méreteit tekintve még jó néhány évvel le vagyunk maradva Nyugat-Európa és az Egyesült Államok mögött. A blogok fogalma sajnos még nem túl széles körben ismert a magyar társadalom körében, saját tapasztalataink szerint ugyan néhányan hallottak a műfajról, bár legtöbbjük még sohasem látogatott el a több ezer hazai blogoldal egyikére sem.
A legtöbb magyarországi blogot az Index internetes portál egykori dizájnere, az Angelday álnéven munkálkodó Sasvári József ihlette. Angelday oldala, a www.plastik.hu az elsők között, 2001 táján indult, a szerző itt adta hírül mindennapi tevékenységeit, véleményét, linkajánlójában pedig összegyűjtötte az internet legjobb és legértelmetlenebb oldalait. Oldala rövid idő alatt ismert és látogatott lett. Bodoky Tamás, az Index újságírója (Angelday egykori kollégája) szerint azonban már a Plastik előtt is léteztek magyar blogok [14]. Ilyenek például a kollektív (több blogger által vezetett) Technocol, Éjfél Kapitány „észosztó” és a korábban online regénypályázatot nyert Jake Smiles oldala [15]. Az első magyar bloggerek azóta már igen sok követőre találtak, így ma az itthoni blogoszféra is több ezer tagot számlál. Népszerűek a „pasiblogok”, amelyek leggyakrabban a világ aktualitásaiból válogatnak, illetve azokra reagálnak (ilyen például Angelday Plastikja és a Razzia Razzlogja is), illetve napról napra látogatottabbak azonban a „csajblogok” is (zsaklin triste, myreille, torokszofi, suematra naplói), amelyekre sokkal inkább jellemzőek az érzelmek, az érzékeny reakciók a világ dolgaira és a naplóíróval megtörtént eseményekre.
Kis lemaradással ugyan, de 2003. május 8-án megkezdte működését a Freeblog, az első magyar blogmotor is [16]. A szolgáltatást Kiskó Attila hozta létre a magyar bloggerek nagy örömére, hiszen az oldalon való regisztrációt követően bárki ingyenesen, magyar leírások segítségével (tehát akár már angol tudás hiányában is) létrehozhatja saját blogját. Az oldal megjelenítése visszafogott és ízléses, különlegessége pedig, hogy a készítők a bloggereknek szóló utasítások, magyarázatok kialakításakor a szokásos hivatalos megfogalmazások helyett a fiatalok stílusához illő, mókás nyelvezetet használtak.
A magyar blogok iránt érdeklődőknek két kiindulópontra érdemes ellátogatniuk: a Startlap által üzemeltetett www.blog.lap.hu-ra, vagy a magyar blogok egy másik gyűjtőhelyére, a Blogringre (blogring.hu/). A blog.lap.hu-n a blogok között különböző kategóriák alapján (személyes, képes, észosztó, közös, stb.), a Blogringben pedig a szerzők neve alapján van lehetőség válogatásra.

A BLOGOK ÉS AZ ÚJSÁGÍRÁS ÖSSZEFONÓDÁSA
„Egy blogger úgy viszonyul az újságíróhoz, mint a krokodil fogai között található ételből lakmározó madár a krokodilhoz. A madár jóllakik, a krokodilnak pedig megtisztulnak a fogai.” – mondta Jeff Jarvis, újságíró, kritikus, a www.buzzmachine.com személyes blog tulajdonosa [17]. Az előző hasonlatnál aligha lehetne kifejezőbbet találni a bloggerek és az újságírók kapcsolatának leírására. A blogok megjelenése minden bizonnyal az újságírásra volt eddig a legnagyobb hatással, hiszen azok gyakorlatilag megváltoztatták a hírgyártási folyamatot. Ma már nem ritka, hogy az újságírók a blogokon keresnek új híreket, majd az így megszerzett információk alapján írják meg cikkeiket. Ez a kapcsolat azonban nem egyoldalú, a bloggerek is különleges viszonyban állnak az újságírótársadalommal: állandóan figyelemmel kísérik az interneten megjelent cikkeket, az arra érdemeseket pedig kommentárokkal, kiegészítésekkel megjelentetik blogjukon. A helyzet már csak akkor érdekesebb, ha mindezt a hírkereső-újságíró-hírszűrő tevékenységet egy személy, egy bloggoló újságíró végzi.
A bloggoló újságírók két legnagyobb külföldi képviselője Andrew Sullivan és Glenn Reynolds. Az angliai születésű Andrew Sullivan a Harvard egyetemen szerzett politika doktori címet, majd ezután a The New Republic című politikai hetilapnál újságíróként, majd később szerkesztőként dolgozott. Blogját, a www.andrewsullivan.com-ot 2000 végén indította el, ami nem sokkal később már a legnépszerűbb politikai blog címmel büszkélkedhetett. Andrew Sullivan politikai nézeteit tekintve Tory/konzervatív párti, homoszexuális és nyíltan felvállalta azt is, hogy HIV vírussal fertőzött. Már számos publikációja jelent meg a homoszexualitás társadalmi elfogadtatásával kapcsolatban. Sullivan a bloggolás mellett jelenleg a New York Times és a londoni Sunday Times újságírójaként tevékenykedik. [18]
Glenn Reynolds a Tennessee Egyetem jogi professzora, akit gyakran csak egyszerűen a „BlogFather”, azaz a „Blogok atyja” néven emlegetnek. Ő korábban megfordult az L.A. Times, a Chicago Tribune, a Washington Post és sok más újság szerkesztőségében. Reynolds blogja, az Instapundit a világ egyik leggyakrabban látogatott oldala, ami nem is csoda, hiszen annyiféle témával foglalkozik, hogy mindenki talál a saját érdeklődési körének megfelelő olvasnivalót. A terrorizmussal szemben folytatott harc, az űrkutatás eredményei, a személyes szabadságjogok, a belpolitika, a média, a blogoszféra hírei mind-mind a blog állandóan vitatott témái között szerepelnek.
Az újságírás és a blogírás összefonódásának egyik hazai képviselője Andrassew Iván, író, újságíró, aki már több mint egy éve fogott internetes naplóírásba (www.andrassew.hu). Andrassew Iván az internet megszállottja, tanított már online újságírást, főszerkesztője volt az Internetto-nak és az Elender Online-nak, emellett pedig dolgozott többek között a Népszabadság, a Népszava, az Élet és Irodalom és a Hócipő lapoknál is [19]. Naplójának, amit már több mint egy éve vezet az interneten, külön érdekessége, hogy a szerzőt nemcsak újságírói, hanem kisgyermekes apa szerepkörében is megismerhetjük.

A BLOGOK SZEREPE NAPJAINKBAN
Bár a blogok nemrég tűntek fel az interneten, különleges jellemzőiknek köszönhetően már jó néhány területen a legkülönbözőbb célokat szolgálják. A következőkben fejezetben ezekről a jelenleg is használt funkciókról igyekszünk számot adni.
Önkifejezés: személyes blogok. Az önkifejezés a blogok leggyakoribb funkciója. A személyes, napló jellegű blogok a tulajdonos saját világába engednek betekintést, gondolatokon, nézeteken, mindennapi tevékenységek leírásán és még sok más kifejezési (vers, próza, fotó) formán keresztül. A személyes blogírás során a tulajdonos akár név nélkül vagy álnéven publikálhatja gondolatait, így semmi sem szab határt annak, hogy miről és mit írhat. Ilyen napló jellegű blog Mariskova, egy népszerű magyar blogger oldala, a mariskova.freeblog.hu is.
Tudósítás: szemtanúblogok. Világrengető események történtekor a különböző hírcsatornák között óriási versengés folyik, egyrészt időben, másrészt pedig az esemény pontos részleteiről való tájékoztatás tekintetében. A szemtanúblogok megjelentével azonban a médiumoknak ebben a versenyben egyre nehezebb dolguk akad. A szemtanúblogok olyan blogok, amelyek általában egy történés, esemény hatására jönnek létre, amelyet a blogger személyesen is átélt, így az esemény közvetlen közeléből és akár azonnal tudósítja olvasóit, gyakran megrendítő őszinteséggel. A szemtanúblog-hullámot a 2001. szeptember 11-i események keltették életre, a terrortámadást követő órákban ugyanis részben az internetes naplók vették át a nagy internetes hírszolgáltatók szerepét, amikor azok a váratlan terhelés miatt felmondták a szolgálatot. A támadás napján sokan blogjukban értesítették családjukat arról, hogy élnek, mivel a telefonhálózat leterheltsége a telefonálást is szinte lehetetlenné tette.
Mivel a szemtanúbloggerek a történések középpontjából tudósítanak, gyakran olyan elemekről is számot adnak, amelyek az újságírók figyelmét esetleg elkerülik. Nem beszélve azokról az esetekről, amikor az újságírók valamilyen oknál fogva egyszerűen nem lehetnek jelen az események történtekor. Ilyen volt például az iraki háború, amikor az újságírók csak igen komoly nehézségek, állandó bujkálás árán tudósíthattak a háború sújtotta országból. Ebben a helyzetben felbecsülhetetlennek számítottak egy Salam Pax álnéven publikáló, bagdadi blogger bejegyzései, aki naplóját egy hétköznapi iraki szemszögéből vezette (és azóta is vezeti: dear_raed.blogspot.com), beszámolt minden bagdadi eseményről, a bombázásokról és a mindennapok nehézségeiről. Salam Pax naplója azért is számított példátlannak, mert életét kockáztatta érte, tudósításaiért a helyi rendszer garantáltan halállal büntette volna. Naplója a háború idején a világ egyik legolvasottabb blogja lett, ezért nem csoda, hogy a nyugati sajtó is felfigyelt tevékenységére: Salam Pax azóta a Guardian bagdadi tudósítója, újságírója. [20]
Közösségépítés: közösségi blogok. A közösségi blogok olyan oldalak, ahol egy blogger megjelöl egy bizonyos, általában híroldalra mutató hivatkozást, majd rövid kommentárt fűz hozzá. Ezután a többi blogger szintén megjegyzéseket fűz az adott témához, amiből aztán egy szélesebb körű társalgás vagy vita kerekedik. A közösségi blogok legnagyobb gyűjtőhelye az 1999 óta működő www.metafilter.com, Itt a leggyakrabban vitatott politikai jellegű témák mellett olyan különös hivatkozások is helyet kaphatnak, mint például az, amely egy négyfülű macska világrajöttére hívja fel a bloggerek figyelmét: www.metafilter.com/mefi/32012.
Ügyfelekkel/vevőkkel való kapcsolattartás: vállalati blogok. Természetesen az üzleti vállalkozások is felfigyeltek a blogok népszerűségére, többek között a Macromedia szoftvergyártó cég is él már a blogok adta lehetőségekkel (www.markme.com/mesh/archives/cat_weblogs.cfm). Elsőként akkor alkalmazták őket, amikor egy olyan szoftvert kezdtek el értékesíteni, amelynek használatával kapcsolatban sok vevői kérdésre számítottak. Ezek megválaszolására, illetve a használattal kapcsolatos tudnivalók és a program új elemeinek közzétételére a vállalati blog mutatkozott a legegyszerűbb és leggyorsabb eszköznek. A blog igen sikeressé vált, amihez nagyban hozzájárult, hogy a program fejlesztői a blogokra egyébként is jellemző könnyed, informális stílusban válaszoltak a vevők kérdéseire. [21]
Tudásátadás és tudásmenedzsment: üzleti blogok. A vállalatok azt is felismerték, hogy a blogok a tudásátadásban és tudásmenedzsmentben is nagy segítségükre lehetnek. A blogok lehetnek akár olyan fórumok is, ahova a dolgozók munkaidejük alatt bármikor feljegyezhetik munkájukkal kapcsolatos gondolataikat, új ötleteiket, tapasztalataikat, így azok nem merülnek feledésbe, később bármikor visszakereshetőek. Nem beszélve arról az előnyről, hogy egy új dolgozó rendkívül hasznos információkkal gazdagodhat az elődje által vezetett blog elolvasásával. Néhány okos üzletember arra is rájött, hogy nemcsak munkaadója, hanem akár saját maga is jól járhat egy munkával kapcsolatos blog vezetésével. Egy ilyen blog ugyanis az intellektuális javak olyan gyűjtőhelye, amely egy esetleges munkahelyváltás esetén minden gond nélkül „továbbvihető”.
Tanulás: oktatási blogok. Az blogok szerepe az oktatásban még kialakulóban van, egyelőre egy olyan eszközt jelentenek, amelynek segítségével a világ különböző részein élő tanárok akár pár másodperc alatt tapasztalatokat tudnak cserélni, eszmecserét tudnak folytatni a legkülönfélébb oktatási témákkal kapcsolatban. Ez a célja a Peter Fond, a British School of Amsterdam volt tanára és Adam Curry, volt Music TV-s műsorvezető által létrehozott www.schoolblogs.com/ oldalnak is, ahol bárki ingyenesen létrehozhatja tanulással kapcsolatos blogját.
Az előbbiekben áttekintett leggyakoribb felhasználások mellett természetesen léteznek még olyan területek, ahol a blogok a jövőben komolyabb szerepet kaphatnak, ilyenek például az egy szakmában dolgozók (pl. mérnökök, orvosok) tapasztalatcseréjének céljára, illetve tudományos kutatások eredményeinek rendszeres publikálására tervezett blogok.

A TARTALOM MEGJELENÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI
A filter weblog. A filter weblog a weblogok legkorábban kialakult formája, melyet ma is számos blogger követ: linkeket helyeznek el az internet kevésbé ismert, de érdekes oldalaira vagy olyan internetes hírekre, amik szenzációs újdonsággal szolgálnak. A blogok tulajdonosai ezután kommentárt fűznek a hivatkozásokhoz, megerősítik, kétségbe vonják, vagy esetleg kiegészítik az olvasottakat. A filter weblogok legnagyobb erőssége, hogy rendkívül hatékonyan irányítják az internetes forgalmat: rajtuk keresztül a felhasználók sokkal könnyebben és gyorsabban juthatnak el a releváns információkhoz, mint például a keresőkön keresztül. A filter weblog egyik klasszikus példája a számítástechnika iránt érdeklődők közösségi oldala, a slashdot.org (slashdot.org).
Napló jellegű weblog. A naplók a filter weblogok megjelenését követő néhány évben alakultak ki, az önkifejezés eszközeivé váltak, ennek megfelelően ezeket inkább a terjedelmesebb írások jellemzik. Az írások stílusát nehéz lenne általánosítani, hiszen az mindig a blog tulajdonosának saját nyelvhasználatától függ. Gyakran az írás élvezhetősége tesz egy blogot sikeressé, de ugyanakkor egy írói vénával kevésbé megáldott blogger naplója is nagy érdeklődésre tarthat számot, ha az nem mindennapi témákat fejteget. Erre jó példa a 42 éves nashville-i hajléktalan, Kevin Barbieux esete, aki egy városi könyvtárból vezette blogját (thehomelessguyfaq.blogspot.com/), amely betekintést nyújtott a nagyvárosi otthontalanok sanyarú mindennapjaiba. Oldalát naponta többszázezren látogatták, ami jól bizonyította, hogy nem kell ahhoz feltétlenül írónak lenni, hogy valaki egy sikeres online napló tulajdonosa lehessen.
Fotóblog. Valamikor 2000 táján tűntek fel az első olyan blogok, melyekre tulajdonosaik a bejegyzések mellé fotókat helyeztek el. Azóta már több ezer ilyen blog létezik, hiszen sok amatőr fotós számára a fotóblogok egyedülálló lehetőséget kínálnak, hogy megmutathassák tehetségüket a világnak [22]. A Mirror Project fotóblog célja például olyan fényképek megjelenítése, melyen a fotósok saját arcképüket örökítették meg valamilyen visszatükröződő felületen. A folyamatosan gyarapodó gyűjtemény jelenleg már több mint húszezer furcsábbnál furcsább felvétellel büszkélkedik (www.mirrorproject.com).
Természetesen az előbbiekben bemutatott megjelenítési formák kombinálását semmi sem tiltja, ezért a legtöbb blogger mindhárom formát egyszerre alkalmazza: gyakori, hogy a bloggerek személyes naplóikat fotókkal és érdekes hivatkozásokkal tűzdelik. Az ily módon létrehozott blogok elnevezése a „kevert” weblog.

A BLOGOK KÖZÖSSÉGÉPÍTŐ JELLEGE ÉS TÁRSADALMI ELŐNYEI
Nemrégiben több társadalomtudós kifejezte aggodalmát az új kommunikációs eszközök megjelenésével kapcsolatban, miszerint azok komoly társadalmi problémákat, például elidegenedést okozhatnak. Természetesen ezeknek a vélekedéseknek bizonyos eszközökkel kapcsolatban van valódi valóság alapjuk, de a bloggerek tapasztalatai alapján a blogoknál éppen ellenkező irányú folyamat zajlik. A blogok kifejezetten jótékony hatással vannak a társadalomra, ugyanis a másokkal való kommunikációra ösztönöznek.
Ezt mi sem igazolja jobban, mint a blogoszférában szövődő számtalan kapcsolat. A bloggerek nemcsak saját blogjuk írásával foglalkoznak, de olvassák egymás is gondolatait, reagálnak is azokra. Így egyfajta párbeszéd alakul ki közöttük, ami a legtöbbször nem egy alkalomra szól: minél gyakrabban látogatják meg egymás blogját, annál intenzívebbé válhat kapcsolatuk. Így, ha csak kezdetben virtuálisan, de új barátságok szövődnek közöttük. A későbbiekben pedig akár az is előfordulhat, hogy az újdonsült „virtuális barátok” személyes találkozó keretében is megismerkednek egymással.
A kommunikációra ösztönző, közösségépítő hatás mellett ráadásul a blogok még más társadalmi előnyöket is hordoznak magukban:
Új ismeretségek. A blogírás és -olvasás egyik leggyakoribb előnye, hogy általuk az ember sokféle emberrel megismerkedhet, olyanokkal is, akikkel másképp sosem találkozna sem a virtuális, sem a való világban. Azáltal, hogy két blogger elolvassa egymás bejegyzéseit, jó képet kaphatnak egymás érdeklődéséről, hozzáállásáról, reakcióiról. A blogok sokszor olyan emberi tulajdonságokat is felszínre hoznak, amelyekre a való életben nem, vagy csak hosszabb idő elteltével derülne fény. Az új ismeretségek létrejöttére az egyik legjobb példa két korai blogger, Rebecca Blood és Jesse James Garrett megismerkedésének, majd későbbi házasságának története. [23]
Új gondolatok, ötletek. Az online közösségekben az új ismeretségekkel együtt mindig új gondolatok, ötletek születnek, amik aztán gyorsan elterjednek. Alighogy felmerül egy gondolat vagy kérdés, máris újabbak érkeznek, akár a világ másik feléről is. David Weinberger, az ismert marketingguru, webszakértő így fogalmazott egy beszélgetésben: „Szinte túlstimulálnak az ötletek. Nem a saját gondolataim, hanem a milliónyi témáról folyó globális beszélgetésben felmerülő ötletek. Több gondolat érkezik a böngészőmön át, mint amit képes lennék feldolgozni. Nem tudok éjjel aludni, egyszerűen túl sok minden történik ahhoz, hogy elmulasszam.” [24]
Kapcsolatteremtés földrajzi korlátok nélkül. A blogok olvasása közben bepillantást nyerhetünk olyan emberek életébe, akik tőlünk távoli országokban, más kultúrákban élnek. Sőt, kapcsolatba is léphetünk a szerzőkkel, még ha azok tőlünk több ezer kilométernyi távolságra élnek is. Ezzel a lehetőséggel él a jish.nu írója egy Jish nevű San Francisco-i blogger is. Jish utazásai előtt felveszi a kapcsolatot az úticélnak megfelelő város bloggereivel, akikkel aztán az adott városban közös vacsorákat szervez, már olyan is előfordult, hogy egyszerre több mint hatvan „idegen” bloggerrel vacsorázott együtt. [25]
Fórum a visszahúzódok számára is. Sok ember számára jelent problémát, hogy egy közösségben saját ötleteit, esetleg a többségétől eltérő véleményét kinyilvánítsa. A blogok azonban a személyes jelenlét nélkülözhetősége és az álnevek használata révén egy olyan fórumot jelentenek számukra, ahol bárki bátran, gátlások nélkül szólalhat fel, hiszen ott nem áll fenn annak a veszélye, hogy előadásmódja vagy bármilyen más ok miatt nyilvános kritika vagy megszégyenítés érné. Ezért van az például, hogy az iszlám nők körében egyre népszerűbbek a blogok, hiszen ott olyan témákat is megvitathatnak, mint például a szex, szerelem, mozifilmek vagy akár a politika, amiket máshol nem említhetnének meg szabadon. [26]
Szolidaritás a blogoszférában. Az online közösségekben a bloggerek mindig készek segíteni a másiknak, ha látják (olvassák), hogy az illető bajban van. Sok blogger akkor kezd naplóírásba, amikor válás, csalódás vagy valamilyen fájdalom éri. A blog ilyenkor egyfajta „kapaszkodó” funkciót lát el, ahol a tulajdonos kiadhatja fájdalmát, leírhatja sérelmeit. Ez már önmagában segít az illető lelkiállapotán, a bloggertársak szóbeli vagy tettekkel alátámasztott támogatása pedig még jobban megkönnyíti a fájdalom feldolgozását és a nehézségek kezelését. „Életemnek egy nagyon bonyolult szakaszához értem. Elköltöztem a férjemtől, és nagyon egyedül találtam magam. Nem volt kihez beszélni, nem volt kivel megosztani a gondolatokat. Akkor találkoztam a webloggal, és azonnal tudtam, hogy ez nekem jó lesz. És jó is lett!” – meséli egy riportban egy magyar bloggerlány, Myreille. [27]

A blogok sokoldalú felhasználásának, formáinak és előnyeinek vizsgálata után néhány kérdés fogalmazódott meg bennem: „Ha bloggolni ennyire jó dolog, mind a társadalom, mind az egyén szempontjából, akkor miért nem használják még többen akár hazánkban is? Vajon miért nem ismertebbek a weblogok?” Kérdéseimre később azt hiszem, talán megtaláltam a helyes választ: a blogok nincsenek kellőképpen a médiafigyelem központjában. A blogokat nem hirdetik óriásplakáton, nem szól róluk TV műsor, nincsenek a számítógép képernyőjén elénk ugró reklámokon és nem beszélnek róluk híres személyiségek. Mindössze néhány újságcikk vagy internetes hírportál ejt szót róluk időnként, amire valószínűleg csupán a kifejezetten blogok iránt érdeklődők figyelnek fel.
Pedig igenis nagy szükségünk lenne a blogokra. Egy olyan társadalomban élünk, ahol állandóan és egyre több irányból bombáznak minket információval: a számítógép, a televízió, az újságok, a hirdetések, vagy akár csak a szomszéddal folytatott beszélgetés révén állandóan információt kell befogadnunk. Ahhoz, hogy ebből a sokaságból ki tudjuk szűrni a számunkra igazán fontos dolgokat, nagy szükségünk van egy olyan kommunikációs eszközre, mint amilyenek például a blogok. Nem beszélve arról, hogy mai világunkban, ami sajnos egyre inkább a külsőségeknek és a felszínességnek kedvez, kell, hogy legyen egy olyan eszköz, aminek segítségével a társadalom tagjai kifejezhetik önmagukat, és ha kell, magukba, gondolataikba merülhetnek. Ezért mindenkit csak arra biztatnék, hogy még ma „blogra fel”!

[1] http://www.webopedia.com/TERM/b/blog.html (fordította Tarsoly Ildikó)
[2] http://www.rebeccablood.net/essays/weblogs_journalism.html (fordította Tarsoly Ildikó)
[3] http://www.zylstra.org/blog/archives/001012.html (fordította Tarsoly Ildikó)
[4] http://en.wikipedia.org/wiki/Weblog
[5] http://www.peterme.com/archives/00000205.html
[6] http://newhome.weblogs.com/historyOfWeblogs
[7] http://www.w3.org/People/Berners-Lee/Longer.html
[8] http://www.robotwisdom.com/weblogs/index.html
[9] http://newhome.weblogs.com/historyOfWeblogs
[10] http://www.rebeccablood.net/essays/weblog_history.html
[11] http://www.salon.com/weekly/gibson2961014.html (fordította Tarsoly Ildikó)
[12] http://www.williamgibsonbooks.com/blog/blog.asp
[13] http://www.perseus.com/blogsurvey/thebloggingiceberg.html
[14] http://www.index.hu/velemeny/imho/blog/?print
[15] http://www.mancs.hu/legfrissebb.tdp-azon=0146kritika2.htm
[16] http://www.origo.hu/print/techbazis/internet/20030508magyar1.html
[17] http://www.kreativ.hu/cikk.php?id=8654
[18] http://www.andrewsullivan.com/info.php?artnum=00000bio
[19] http://www.kontextus.hu/kia/kia.php?ID=4&action=full
[20] http://www.guardian.co.uk/Iraq/Story/0,2763,969950,00.html
[21] http://www.wired.com/news/culture/0,1284,52380,00.html
[22] http://www.nonstopdesign.com/photoblogs.html
[23] http://www.index.hu/tech/net/blog0613/?print
[24] http://www.index.hu/tech/net/blog0526/?print
[25] http://www.index.hu/tech/net/blog0613/?print
[26] http://www.mancs.hu/legfrissebb.tdp-azon=0301tu5.htm
[27] http://www.mancs.hu/legfrissebb.tdp-azon=0301tu5.htm

 
¤ lap tetejére