Kodolányi János Főiskola - Székesfehérvár

AlbaMag - Regionális Portál

NetMedia - European Online Journalism

 

 

„Dolgozatomban négy női magazin, a Nők Lapja, a Kiskegyed, a Hölgyvilág és a Cosmopolitan interneten megjelenő változatát vizsgálom. Azért ezt a négy lapot választottam, mert bár mindegyik nőknek szól, mégis nagyon különbözőek. A Nők Lapja egy nagy múlttal rendelkező, tradicionális újság. Ha az ember azt mondja női magazin, az emberek többségének ez a lap jut az eszébe. A Hölgyvilág és a Kiskegyed is már régóta jelen van a magazinok piacán, de ezek „átlagos” lapok. A Cosmopolitan pedig egy nemzetközi magazin. A női magazinok, bár egy nagy célközönségnek szólnak, mégis kisebb csoportokat alkotnak. Eltérő az áruk, a tartalmuk és a megjelenésük gyakorisága. Megpróbáltam minden csoportból választani egyet, annak érdekében, hogy nagyobb betekintést nyerjek a női magazinok kínálatába."
¤
Rádics Andrea: A Nők Lapja, a Kiskegyed, a Hölgyvilág és a Cosmopolitan összehasonlító elemzése

 
 
   
 

"Dolgozatom célja, hogy kapcsolatokat mutasson fel Kovács András Ferenc Tárlatvezetés és Csontváry-elégia című versei és Csontváry Kosztka Tivadar képei, valamint művészetértelmezése között. Tézisem szerint a Tárlatvezetés a „Csontvárynak” címzésen és a Csontváry-elégia a festő nevének a címben való megidézésén túl is kapcsolódik Csontváry művészetéhez, a versek ezért Csontváry „ekphraszisz”-oknak tekinthetők."    
¤ Pálmai Krisztián: Az ekphraszisz fogalma, az elemzés célja, szerkezete és módszere

 
 
   
 

"Bár egzakt megfogalmazást nehezen találnánk, a szegénység fogalmát mégis mindenki pontosan be tudja azonosítani. Nincs szükség konkrét definícióra, talán lehetetlen is ilyet találni, mégis egyértelmű, mire kell gondolnunk. Halljuk, látjuk, olvassuk, vagy éppen tapasztaljuk a szegénységet. Asszociációink száma szinte végtelen. Mindig is volt, van és minden reményünk ellenére lesz is. Létezett már a rendszerváltás előtt is, esetleg csak kevésbé látszott, a takargatási mechanizmusok még működtek, de a probléma attól még élt a felszín alatt. A kilencvenes években a szegények száma megnőtt, s a legszomorúbb tény az, hogy nem a társadalom egy szűk szeletéről van csak szó, hiszen emberek tömegei szorultak peremhelyzetre, ahonnan a visszatérés útvonalához senki sem mellékelt térképet. A rendszerváltás nyomán az „új szegénység” fogalma is megjelent, amely egyrészt azokat a háztartásokat jelöli, ahol egyszerre több munkanélküli is van, másrészt ide sorolhatók a rokkantnyugdíjasok, felnőtt eltartottak is."
¤Pál Szabina: „Aki szegény, az a legszegényebb”