Száguldó kocsik robaja,
Zajok az éjben,
Féktelen, őrült kacajok,
Alant a mélyben.
De vihorász és nevetgél
A sok hazug száj.
Ámde nem tudja egyik sem
Hogy mennyire fáj.
Ők kacagnak, én remegek
Már a hideg ráz
Vacogva kopogó fogaktól
Riad fel a ház
Száguldó kocsik robaja,
Zajok az éjben,
Féktelen, őrült kacajok,
Alant a mélyben.
Én remegek és remegek
Míg álom nem jő
Csupán a robaj, a kacaj,
Mi egyre csak nő.