(1) Kazinczy-versenyek

A Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a helyes kiejtési versenyek mozgalmát Kodály Zoltán indította el 1937-ben: az Eötvös Loránd Kollégium volt tagjainak közgyűlésén előadást tartott a magyar kiejtés helyzetéről. Rámutatott az akkori magyar beszédkultúra általános hiányosságaira, az élőszó számos hangképzési, hangsúlyozási, hanglejtési vétségére. Felhívta a tudományos körök és a szélesebb közvélemény figyelmét a sürgős tennivalókra.

E kiejtési versenyeket – rövidebb kényszerű megszakításokkal – a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának jogutódja, az ELTE BTK rendszeresen megrendezte.

1960-ban Péchy Blanka létrehozta a Kazinczy-díj alapítványt. Ennek értelmében kezdetben három évenként példamutató beszédükért színészek, rádió- és tévészereplők kaphatták meg a Kazinczy-díjat és a vele járó pénzjutalmat. 1966-tól kezdetben három évenként később pedig már évenként középiskolás diákok versenyezhettek a Kazinczy-éremért. Minden alkalommal a középiskolás diákok országos Kazinczy-versenyének országos döntőjét Győrött 15-15 középiskolás diák kaphatta meg példamutató beszédéért ezt a szép jutalmat. 1966-tól minden évben megrendezték és megrendezik

1973-tól – az alapítvány újabb rendelkezése értelmében minden évben sor kerül a pedagógusjelöltek Kazinczy-versenyére is. Az országos döntő megrendezője először Pécs, majd Nyíregyháza, Szombathely tanárképző főiskolája volt, hosszú éveken át Budapesten az ELTE BTK, később sorra a többi vidéki vagy pesti egyetem, főiskola kapta meg a megrendezés jogát. A félszázados hagyományt megújítva az ELTE Bölcsészettudományi Kara: 1991 óta megrendezi az Egyetemi Anyanyelvi napokat. A versenyt tudományos ülés vezeti be, és a hagyományos kiejtési verseny mellett nyelvhelyességi, nyelvhasználati, helyesírási tudásukról és versmondói képességükről is számot adhatnak. (A kategóriák első három helyezettjét Sz. Egyed Emma bronz Kodály-érmét kapják.) (3) A kiejtési verseny karonkénti első helyezettjei indulhatnak a pedagógusjelöltek országos Kazinczy-versenyén.

1977 óta az általános iskolások (a 10–14 éves korosztály) is bemutathatják tudásukat. A járási és megyei jogú városok versenyeinek első helyezettjei Kazinczy-jelvényt nyerhetnek. 1999 óta a 12–14 évesek legjobbjai két regionális versenyen indulhatnak a Kazinczy-jelvény arany fokozatáért.

A Kazinczy kiejtési versenyek felmenő rendszerben zajlanak. A középiskolás diákok az iskolai versenyeken mérik össze tudásukat, majd a területi versenyek után a megyék és megyei jogú városok  két-két első helyezettje és a határon túli versenyzők legjobbjai: összesen mintegy 120–160 diák juthat el a győri országos döntőre, ahol is 15-15 diák kapja meg a Kazinczy-érmet. Az egyetemek és  főiskolák elődöntői után egy-egy versenyző képviselheti intézményét pedagógusjelöltek országos versenyén. Ezen minden évben  15 jelölt kaphatja meg a példamutató beszéd jutalmát, a Kazinczy érmet és a vele járó pénzjutalmat.

A pedagógusjelölt versenyzőknek döntők egyik fordulójában egy 3 percnél nem hosszabb szabadon választott szöveget kell értőn-értetően megszólaltatniuk. Ez korábban XX. századi magyar szerző értekező prózai stílusú művének részlete volt. Az utóbbi években a szabadon választott szöveg már XVIII–XX. századi irodalmi szemelvény is lehet. (A közép- és általános iskolások XX. századi magyar szerző esszéjéből választhatnak szöveget.) A verseny egy másik fordulójában a jelölteknek egy számukra addig ismeretlen szöveget kell példamutatóan tolmácsolniuk. Ennek értő-értető megszólaltatására, a szöveg tanulmányozására 20 percnyi idő áll rendelkezésükre.

A Kazinczy-versenyek hatására több anyanyelvi-nyelvhasználati verseny is megindult. Ilyen a középiskolások "Édes anyanyelvünk" nyelvhasználati versenye, melynek országos döntője Sátoraljaújhelyen van minden év októberében, ilyen az általános iskolások Verseghy-versenye stb.

 

(3) A nyelvhelyességi és a helyesírási vetélkedőn egy-egy írásbeli tesztet kell megoldani; a továbbjutók szóbeli döntőn vesznek részt. A versmondó versenyen egy-egy szabadon választott verset és egy a zsüri által előre kiválasztott verset  a kell a versenyzőknek tolmácsolniuk. 1999-től retorikai tudásukat is összemérhetik a pedagógusjelöltek. Az ELTE TFK 1999-ben Kossuth-szónokversenyt hirdetett meg. Ezen az egyik feladat egy 6 perces szónoki mű előadása. (Ennek témáját a rendezőség előre megadja, a versenyzők  két változatot készíthetnek a téma pro és kontra kifejtésére.) A másik feladat: rögtönzött beszéd elmondása a versenyen kapott témának kifejtésére.