ÖTLETEK A SZÁMÍTÓGÉP HASZNÁLATÁHOZ A NYELVOKTATÁSBAN

 

Bevezetés helyett egy rövid történet

Az egyetemen a módszertant egy nagyon fiatal és lelkes tanárnő oktatta, aki két éven keresztül a kommunikatív nyelvtanítás előnyeit próbálta minden hozzáférhető eszközzel megismertetni velünk. Ahogy eljött a záróvizsga előtti utolsó szeminárium, mindenkit sorban megkérdezett: 
- Milyen módszert fog használni a nyelvoktatásban?
Az egyik lelendő nyelvtanár jelölt a csoportunkból gondolkodás nélkül válaszolta:
- Én a nyelvtan központú, olvasás-fordítást előtérbe helyező módszerrel fogok tanítani.
Hirtelen megsajnáltam a szegény lelkes módszertan tanárnőt, aki csalódott hangon kérdezte:
- Miért?
- Mert én is így tanultam meg németül. -  hangzott a válasz.

Ez a történet nem véletlenül jutott eszembe a téma kapcsán, amelyről írni szeretnék. E rövid tanulmány célja a legújabb, az Internet és a multimédia kínálta lehetőségeket a teljesség igénye nélkül összefoglalni, és ötleteket adni a felhasználásukhoz az idegen nyelv tanításában. Természetes, hogy minden nyelvtanár kollégának megvannak a hosszú éveken át kialakított stratégiái, amelyeket a mindennapokban alkalmaz. A számítógéppel kapcsolatban ráadásul sok az ellenérzés is: „Így sem olvasnak a gyerekek, mi lesz, ha már mi tanárok is csak a számítógépet használjuk, végleg eltűnik az irodalom, a könyvek szeretete az életünkből?”

Sokat lehet vitatkozni a lehetséges válaszokon. Azt azonban tudomásul kell vennünk, hogy felnőtt vagy felnövekvő félben van egy generáció, akiket a jelenlegi társadalmi környezet, az ún. információs társadalom arra kényszerít, hogy minél nagyobb tömegű és aktuálisabb információt, minél hatékonyabb módon szerezzenek meg. Az ehhez használható leghatékonyabb eszköz az Internet. Ha mi tanárok hátat fordítunk ennek, és nem veszünk tudomást róla, akkor lassanként az a tudás, amit közvetítünk elavulttá válik, hiszen elzárjuk magunkat és hallgatóinkat a legújabb, naprakész információk megszerzésének lehetőségétől. Az idegen nyelv, amit oktatunk egy holt nyelvhez, egyfajta újabb latinhoz kezd majd hasonlítani, amelyről senki sem tudja, hogy információ szerzésre és kommunikációra egyaránt alkalmas.

Azokban az országokban, amelyekben egyre nő a laptop-ot vásárlók száma megfigyelték, hogy nagymértékben megnövekedett a hagyományos töltőtollak és a drágább levélpapírok eladási száma is. Messzemenő következtetéseket levonni ebből talán korai lenne még, de lehetséges, hogy az Internet térhódításával tanúi lehetünk a kézírás evvel párhuzamos felértékelődésének is. 

1.   Miért indokolt a multimédia, az Internet és az e-mail használatáról beszélni az idegennyelv tanításban?  

Ha a napi nyelvoktatási gyakorlatra gondolunk, mindenki használ egy nyelvkönyvet, munkafüzetet és kazettákat. Ahhoz, hogy a nyelvtani problémákat jobban megvilágíthassuk kiegészítő anyagokat, fénymásolatokat keresünk vagy, hogy az óráinkat érdekesebbé tegyük, megpróbálunk életszerű szituációkat, autentikus szövegeket és újságcikkeket gyűjtögetni.

Ezen a módszeren alapjaiban akkor sem kell változtatnunk, ha az új médiumot is bevonjuk az oktatásba. Az Interneten megtalálható információk további lehetőségeket nyújtanak ahhoz, hogy autentikus, aktuális sokszor módszertani szempontok alapján feldolgozott szövegeket, újságcikkeket vagy akár képeket találjunk. Az Internet egyik nagy előnye tehát, hogy jelentősen leegyszerűsítheti az otthoni készülést az órákra, az anyaggyűjtést és a feladatok kidolgozását. Ezen kívül továbbfejleszthetjük saját tudásunkat, vitatkozhatunk bennünket érdeklő kérdésekről a világ bármely pontján dolgozó nyelvtanár kollégánkkal.

Az Egyesült Államokban végzett kutatások egyértelműen azt bizonyították, hogy a számítógépet azon tantárgyak esetében lehet a leghatékonyabban bevetni, amelyek többszöri, sok esetben egyénre szabott gyakorlást igényelnek. Hiszen nem minden gyerek sajátítja el egyforma gyorsasággal az adott lecke kifejezéseit, nyelvtani fordulatait és nem utolsó sorban aktivizálja a már meglévő passzív szókincsét. Órai keretek között nagyon kevés az idő arra, hogy mindenkit külön végighallgassunk, gyakran esünk abba a hibába, hogy a legjobbakhoz szabjuk követelményeinket, a legjobban teljesítő diákok tempója szerint haladunk.

A multimédiás nyelvoktatási programok óriási előnye, hogy a feladatok bármennyiszer megismételhetők, a tudásunk és a tanulási tempónkhoz választhatjuk meg őket. A jól működő multimédiás anyagok esetében a megoldott feladatokat ellenőrizhetjük is, sőt még arra is választ kaphatunk, hogy miért nem helyes a saját megoldásunk. Hátrányuk, hogy drágák, igazán hatékonyan csak egyéni tanuláshoz használhatók és nem utolsó sorban végesek, azaz előbb utóbb minden feladatot megoldunk. 

2. Hogyan változik a tanár- diák szerep, ha a nyelvórán számítógépet használunk?

A számítógép alkalmazása az órákon a klasszikus tanár- diákszerep változását vonja maga után. Már nem csak a tanár az egyetlen személy, aki a katedráról a tudást a hallgatók felé közvetíti. A tanulók a feladatokat kreatív módon közelíthetik meg, a nyelvtudás egy részét önállóan szerezhetik meg. Mivel ezek a szövegek nem adott nyelvtani problémára vagy egy szituációra kitalált, hanem valódi információkat tartalmazó szövegek, a hallgatók ezek feldolgozásával általános műveltségüket is bővítik.

Az elmúlt időszakban tanúi vagyunk a tudás megszerzés időtartama kitolódásának. A pusztán az iskolapadban való tanulás helyett az ún. egész életen át tartó tanulás lett a jellemző. Én a tanár feladatát elsősorban abban látom a szakirányú tudás átadása mellett, hogy a gyerekeket bizonyos információszerzési és tanulási, feldolgozási stratégiák közvetítésével is segítse.

Félnünk kell-e attól nekünk tanároknak, hogy egyszer feleslegessé válunk? Természetesen nem. A tanár, akár a háttérből is, az órát szervező, irányító és értékelő személy marad.  

3. Hogyan használhatjuk tehát órai keretek között az Internetet?

A tanárnak természetesen erre az órára is alaposan készülnie kell. Ismernie kell olyan Web oldalakat, ahol a témához kapcsolódó érdekes és hasznos információk elérhetők. Hogyan tudja ezeket az oldalakat használni a nyelvórán? Nézzünk meg egy példát!

A témánk Berlin. Rengeteg oldal található az Interneten, amelyeken Berlinről olvashatunk. Az órán az előkészítő szakaszban pontosan meg kell beszélni a tanulókkal a feladatot, esetleg szavakat, kifejezéseket gyűjteni vagy kérdéseket megfogalmazni a témával kapcsolatban. Ezután a tanulók kisebb csoportokra válnak szét. A csoportok különböző kérdésekre keresnek választ, például az egyik Berlin történetét szeretné megismerni, a másik a földrajzi fekvését és a környékét a harmadik pedig a városban található nevezetességeket vagy ezek kapcsán akár városnézést is összeállíthat.

A csoportok száma a felhasználható számítógépek számától függ. Nagyon fontos, hogy lássuk az oktatás e formája nem csak abban az esetben működik, ha minden hallgató egy-egy külön computer előtt ül (mint annak idején. a nyelvi laborban a fejhallgatók).

Kettőtől négy számítógép Internet csatlakozással egy 20 fős csoportnak elegendő. Ha csak egyetlen használható gépünk van, a munkát még jobban kell megszerveznünk. Az egyik csoport éppen felkészül, kérdéseket, kifejezéseket esetleg már tanult információkat gyűjt a témához, a másik éppen a számítógéppel dolgozik, a harmadik pedig már rendszerezi az összegyűjtött információkat, megvitatja, hogy hogyan mutassa be ezeket a többieknek.

A második szakasz az információk gyűjtése az Internetről, a harmadik pedig ezek feldolgozása, rendszerezése. A negyedik szakasz a prezentáció vagy előadás. Az óra végén maradjon idő arra is, hogy a tanár értékelje a munkát. A teljes feladat elvégzése egy dupla óra (2x45 perc) keretein belül képzelhető el.  

4. Chat és e-mail projektek

Rengeteg e-mailen keresztül futó nyelvi projekt létezik. E-mail tulajdonképpen a mi esetünkben az idegen nyelvű levelezés elektronikus módja, amely azonban jóval gyorsabb, olcsóbb a hagyományosnál és nem utolsó sorban a számítógép előtt felnövekedett generációhoz sokkal közelebb áll.

Jelenleg az egyik csoportommal én is részt veszek egy nagyon érdekes és inspiráló interkulturális e-mail játékban, amelyet a Goethe Intézet koordinál. Ezt a játékot Odyssee-nek hívják. Bárki feljelentkezhet egy adott Web oldalra, ahol megadja az e-mail címét és hamarosan további címeket kap a világ bármely pontjáról, akikkel azután levelezni fog. Senki sem tudja, hogy a másik honnan ír, a feladat célja ennek a kitalálása. A megírandó leveleket előre megadott kérdések irányítják és a csoportok hétről hétre több információt kapnak a másikról. A harmadik hét után kell kitalálni, hogy honnan, mely városból ír a többi csoport. Az utolsó két körben pedig lehetőség van arra, hogy a résztvevők kérdéseket tegyenek fel a többieknek, további információkat szerezzenek a különböző országokról, városokról valamint, hogy kicseréljék véleményeiket az új média használatáról a nyelvoktatásban.

Saját tapasztalatom alapján állíthatom, hogy a gyerekek sokkal tovább aktívak, mint egy normál tanítási órán, mialatt az idegen nyelven szövegeket fogalmaznak, hagyományokat, nevezetességeket gyűjtenek a saját városukról ugyanakkor a kapott információkat rendszerezik és feldolgozzák. Azt is megfigyeltem, hogy a nyelvhasználatuk (gondolok itt az idegen nyelvűre) sokkal kreatívabb lesz, sőt viccek is keletkeznek.

A chat-tel hasonló projekteket szervezhetünk. Küldhetünk például irodalmi szövegeket, érdekes újságcikkeket e-mailen keresztül különböző helyen élő csoportok számára, amikről elolvasásuk után egy közös chatroom-ban beszélgethetünk, vitatkozhatunk.

A chat összehasonlítva az e-mail levelezéssel, sokkal gyorsabb, spontánabb, közelebb áll a mindennapi beszélgetéshez. Nincs idő a hosszas gondolkodásra, gyorsan kell reagálni, illetve a meglévő részben passzív szókincset aktivizálni. Tanárként a chat beszélgetés sokkal nehezebben irányítható, de természetesen ebben a formában is adhatunk a hallgatóknak értelmes feladatot. Például a tanulók két különböző csoportja egy történetet kapott e-mail-en keresztül, amelyet be kellett fejezniük, miután mindenki mindegyik variációt elolvasta, beszélgethetnek erről chat-en keresztül vagy kérdéseket tehetnek fel egymásnak. Természetesen a legideálisabb az, ha az egyik csoport anyanyelvi diákokból áll. 

5. Web oldalak szerkesztése, önálló prezentációk multimédiás eszközökkel

Ebben az esetben kell bizonyos számítástechnikai ismeretekkel rendelkeznünk, és ismernünk kell Web oldal szerkesztő vagy prezentációs programot. Ezek az ismeretek, azonban kis energia ráfordítással megszerezhetők.

Majdnem minden iskola rendelkezik már saját honlappal, amelyen az általunk szerkesztett oldalak megjeleníthetők. Ha mégsem lenne ilyen, vannak olyan oldalak az Interneten, amelyek ingyenesek, tehát bárki fizetés nélkül információkat helyezhet el rajtuk.

Első lépésként a csoportnak el kell döntenie, hogy milyen témában szeretne Web oldalakat szerkeszteni. Ez lehet például a városunk, iskolánk vagy akár mi magunk, de lehet egy film vagy könyv is. Ezután a gyerekeknek anyagot kell gyűjteniük vagy írniuk. Felhasználhatók képek, fotók, filmrészletek vagy hanganyagok is, sőt ha a csoportban ügyes gyerekek vannak, rajzolhatnak is. Minden anyagot digitalizált formában lehet csak felhasználni a Web oldal készítésnél.

A második szakasz a legérdekesebb, amelyben meg kell tervezni az egyes oldalakat. Milyen legyen a címoldal, hogy az egyedi, érdekes és figyelemfelkeltő legyen? Mire kattintsunk rá, hol milyen háttér információk jelenjenek meg?

Ha mindez elkészült a szerkesztő program segítségével létrehozhatjuk a saját Web oldalainkat, amelyeket azután időről időre megújíthatunk. Érdemes a végén vendégkönyvet is nyitni. Nagyon lelkesítő hatású a gyerekekre, ha valaki az oldalainkat elolvassa és dicsérő szavakat ír róluk.

A Web oldal szerkesztés hosszabb lélegzetű munka, megvalósítása nem igazán képzelhető el órai keretek között. A fent említett előnyeit azonban további munkánkban is hasznosítani tudjuk, ha megpróbálunk önálló multimédiás prezentációkat készíteni. Kezdetben megteszi például a viszonylag egyszerűen elsajátítható Power Point program is. E program segítségével szövegek, képek, hanganyagok esetleg filmrészletek látványos bemutathatókká alakíthatók. Feladatokat is készíthetünk segítségével az óránkra. Az összegyűjtött és feldolgozott anyagot pedig floppy-n vagy cd-n tárolhatjuk és bármikor újra és újra felhasználhatjuk.

Remek játékot szervezhetünk e-mail és az Internet segítségével különböző partneriskolákkal. A feladat ismét a saját környezetünk, országunk, városunk de akár történelmünk érdekesebb alakjainak, népmesék szereplőinek bemutatása. Az információk megfogalmazása mellett azonban külön hangsúlyt fektetünk a bemutatás módjára is, azaz nem csak egyszerűen idegen nyelvű szövegeket, hanem képeket, felvett hanganyagot is küldhetünk egymásnak, úgy hogy a különböző elemekre kattintva a küldött információk feldolgozását is játékos formában vagy feladatokkal is elősegíthetjük. Az elkészített és kapott prezentációs anyagok a későbbi órai munka során is remekül felhasználhatók. 

6. Német nyelvű Web oldalak címei:  

www.englisch.schule.de/DaF.htm nyelvoktatási tananyagok
www.deutsch-als-fremdsprache.de    feladatok
www.stufen.de

kiegészítő anyagok a Stufen c. tankönyvhöz

www.themen-neu.de 

 

csak reklám célú összefoglalók

 

www.bild-online.dk
www.iik-duesseldorf.de
www.wirtschaftdeutsch.de
www.goethe.de/z/demindex.htm

Goethe Intézet nyelvoktatási anyagok

www.ids-mannheim.de/quellen helyesírási reform
www.daf.phil-fak.uni-duesseldorf.de/medienseminar országismereti - projektek
www.uncg.edu/~lixlpurc/NetzSpiegel/Netzspiegel.html  ország ismeret, alapfok
www.uncg.edu/~lixlpurc/GIP/german_units/execover.html ország ismeret, felsőfok  
www.uncg.edu/~lixlpurc/publikations/NetzUeb.html  linkgyűjtemény  
www.inter-nationes.de/d/schulen.html országismeret
www.slf.ruhr-uni-bochum.de/index.html nyelvoktatási projektek
www.ualberta.ca/~german/professi.htm  DaF források
www.uni-bielefeld.de/~felixbub/emdafkom.html e-mail projektek
www.tu-dresden.de/sulifg/daf/mailproj.htm  DaF projektek
www.welt.de/daten/1999/10/02/inhalt.htx#LW újságcikkek
www.tu-clausthal.de/v/ihs 

Sonnenberg kör, programok, továbbképzések

www.skolinternet.telia.se/TIS/tyska/
www.goethe.de/oe/mos/odyssee/deintro.htm Jelentkezés az Odyssee játékra:
www.tripod.de      Ingyenes Web oldal megjelentetés:
www.yahoo.de kereső szerverek
www.fireball.de
www.dino-online.de
www.web.de

Ebben a tanulmányban felhasználtam Dr. Reihard Donath és Dr. Wolfgang Steinig előadásain elhangzottakat.

Szívesen beszélgetek bárkivel ezekről a témákról, illetve válaszolok további kérdésekre:

horsolya@uranos.kodolanyi.hu