AZ INFORMATIKA OKTATÁS HELYZETE NAPJAINKBAN SZÉKESFEHÉRVÁRON

 

Székesfehérvár városa a kilencvenes évek elejének súlyos gazdasági válsága után hamarosan a világ tíz legdinamikusabban fejlődő régiójává küzdötte fel magát. A határozott és gyors javulás lehetővé tette a munkanélküliség felszámolását, a súlyos szociális feszültségek kialakulásának megakadályozását. A gazdasági stabilitásnak és a viszonylagos jólétnek köszönhetően az országot jellemző válságtünetek egy része elkerülte a várost, a családokat. A kiegyensúlyozottabb társadalmi háttér, az önkormányzat relatív gazdagsága lehetővé tette, hogy a város közoktatási rendszere az országos átlagnál dinamikusabban fejlődhessen.

A fejlődés egyik záloga az országos átlagnál 2O%-kal magasabb önkormányzati szerepvállalás az intézményhálózat finanszírozásában. Ezt a többletet csak a közelmúltban volt kénytelen elvonni az önkormányzat.

Milyen is ez a városi oktatási rendszer? Székesfehérvár vonzáskörzetébe 49 település tartozik, ezen településekkel a közlekedési kapcsolatok jók. A közelmúlt demográfiai viszonyait a nagyfokú bevándorlási hullám lezárulása és a népesség növekedésének megtorpanása jellemezi. 199O-től az idei esztendőig közel 75OO diákkal kevesebben tanulnak a város intézményhálózatában. A csökkenés üteme mára már lassult, a stabilizálódás az ezredforduló után várható. A létszámcsökkenés kezdetben örömet hozott az iskolák vezetőinek. Az osztálylétszámok már 1994-ben megközelítették az optimálisnak tartott értékeket. A csoportbontások lehetősége nyomán számos foglalkozás ténylegesen kis létszámú csoportokban valósulhatott meg. A negatív tünetek csak 1996-tól tették egyre nehezebbé a közoktatási rendszer hagyományosan jó színvonalának megtartását.

A város önkormányzata kezdetben tág teret engedett az újító szándék kibontakozásában .az iskoláknak. Ennek következtében a város iskoláiban jelentős mozgás indult meg a szakmai területen. Különféle pedagógiai elméletek és módszerek jelentek meg a tantestületek munkájában. ( ÉKP, matematika, számítástechnika, művészeti nevelési programok stb. ) A 8+4-es rendszer fellazult a városban. Hamarosan létrejött a 8 osztályos ciszter gimnáziumi, a 6-osztályos Teleki és Vasvári gimnáziumi program, a 12 osztályos ének zenei iskola, a konzervatórium. A városban hamarosan számos nem hagyományos fenntartású nappali tagozatos iskola kezdte meg a működését. Két általános iskola, hat középiskola érettségi utáni szakképző intézmények és nem utolsó sorban az ország első államilag elismert nem állami főiskolája is. Mindezen dinamikus fejlődés sokszínű általában magas szakmai szintű , de koordinálatlan struktúrájú közoktatási hálózatot eredményezett.

Az összes pozitív és negatív hatás jellemzi a város oktatását az informatika területén is. A legfrissebb adatok tükrében az eszközellátottság ma is jónak mondható az egész hálózatban.

21 általános iskola és 18 középiskola és önálló kollégium adatait összevetve az alábbi képet kapjuk:

 

  1. általános iskolák-

Összesen 424 gép, amelynek több, mint fele új, még korszerű. Kilenc iskolában van lokális hálózat, de SULINET labor csak egyben! A legtöbb iskolában legalább egy jól felszerelt gépterem van használatban .( A speciális kisegítő feladatot ellátó iskolák sokkal rosszabb helyzetben vannak. )

  1. középiskolák

A középiskolák többet profitáltak a város kiemelten jó finanszírozási hátteréből. Ügyesebben és hamarabb vettek részt pályázatokban. Ennek tulajdonítható, hogy az idei tanévet a középiskolák 919 géppel kezdhették el. Ezek közül több, mint négyszáz új konfiguráció. A Kodály Zoltán 12 osztályos iskola kivételével mindenhol van saját hálózat. Öt középiskolában kettő is üzemel. Az említett iskola kivételével mindenhol van SULINET labor. Az iskolákban átlagosan két gépterem található, de két szakközépiskolában több is dolgozik.

A számadatok azt jelzik, hogy ma elfogadható, országos mércével is jónak mondható az infrastruktúra, de ez a helyzet az anyagi erők szűkülése és a technika rohamos fejlődése miatt rövid idő alatt visszazuhanhat a kiindulási szintre. Az önkormányzat és az iskolák vezetői számára a jogszabályi kötelezettségen túl is nyomasztó felelősséget jelent az elért szint megtartása. Az önkormányzat még ma sem kellően felkészült erre a feladatra. Jól példázza ezt a SULINET programba való bekapcsolódás elhibázott technikája. A város adminisztrációs hibák folytán a legutolsók között élt a lehetőséggel. Ez azt eredményezte, hogy a korszerű konfigurációk eleve egy évvel később jutottak el a városba, azaz egy év eszmei amortizációval, illetve ez okozta, hogy az általános iskolák valójában lemaradtak a programról.

A SULINET azonban felszínre hozott egy újabb problémát. A program előtt általában elegendő volt a szaktanárok részéről a WINDOWS rendszer ismerete. A háló megjelenésével a multimédia igények megfogalmazódásával már a legtöbb iskolában nem tudtak a tanárok lépést tartani. A középiskolákban természetszerűen fogalmazódott meg az azonnali és intenzív továbbképzés igénye. Az igény sok helyen igény maradt az elérhető továbbképzés hiánya és még inkább a tanárok és különösen az iskolák anyagi helyzete miatt. Székesfehérváron még egy különlegesnek számító veszély is fenyegeti az iskolákat. Az újból erőre kapott helyi ipar, a multinacionális vállalatok és a többnyire már helyi háttér és szolgáltatóipar a legtehetségesebbeket már elszívta a közoktatásból. A folyamat a mai napig nem ért véget.

Az iskolákban dolgozók munkafeltételei az utóbbi években pedig romlottak, az egyébként örvendetes gépállomány növekedés miatt. Ennek szintén elsősorban anyagi okai vannak. A legtöbb iskola nem engedheti meg magának, hogy rendszergazdát alkalmazzon. Így kényszerűségből a tanár rendszergazda, oktató ( gyakran több tárgyban és témában is ) , szakkörvezető is egyben , akinek folyamatos ön és továbbképzésre van szüksége. A legutóbbi pénzszűke okozta restrikció miatt pedig elvesztek a korábbi órakedvezmények is. A szaktanárok helyzete átmeneti javulás után az ezredfordulóra újból romlik.

A tanárok felkészültsége mindezek ellenére még jónak mondható. Elsősorban az általános és középiskolai tantervi követelmények oktatásával nincs baj. A szakképzésben gyorsan változó speciálisabb ismereteket igénylő oktatói tudással már több probléma is van a fenti okok miatt. A szakképző iskolák vendégoktatók meghívásával próbálnak megoldást találni egy - egy aktuális gondra. Ezek az oktatók bár az adott témának lehetnek specialistái, de ritkán pedagógusok, így az ismeretek átadása más szempontból okoz nehézséget.

Székesfehérvár oktatási rendszerének problémái az informatikai területen részben különlegesek, részben tipikusak. A város oktatással foglalkozó szakemberei eddig kevéssé, az iskolák vezetői jobban felismerték , hogy az informatika oktatásának általános helyzete stratégiai kérdés lesz a jövőben. Az INTERNET megjelenése új kihívást jelent, amellyel új típusú módszertani , szervezési és anyagi problémák együttese fogalmazódik meg. Az informatikai fejlődés iskolára gyakorolt egyéb hatását még csak most kezdik boncolgatni hazánkban. Ennek köszönhetően a szűkebben vett informatikai területen kívüli oktatásban még nem körvonalazódik a szemléletváltás. Az iskolák többsége még nem készült fel a vizuális kultúra, a történelem, irodalom stb . területek oktatásában az informatikai forradalom befogadására. Az első pozitív elem az iskolarendszeren kívül az országban is egyedülálló MULTICENTRUM létrejötte. Ebben a vállalkozásban az óvodás kortól felnőtt korig folyik a szervezett és az egyéni foglalkozás az informatika legújabb elemeinek megismertetése, a szemléletváltás elősegítése érdekében. Az önkormányzat a kezdetektől támogatja a tevékenységet de félő, hogy anyagi okok miatt a centrum mégis elhalhat.

A felhalmozódó problémákat csak az egész oktatási rendszer keretében lehet kezelni. Ennek érdekében rövid távú fejlesztési tervet kell készíteni, amely a szakmai kérdések megoldása mellett különös hangsúlyt fektet a finanszírozhatóságra, azaz a helyi normatíva rendszer kialakítása már elodázhatatlan. Az országos továbbképzési rendszer mellett helyi aktivitásra támaszkodó pedagógus továbbképzési rendszert kell felépíteni. Támaszkodni lehet és kell a helyi felsőoktatási intézmények tapasztalataira. A helyi gazdaság szereplőivel az oktatást irányítóknak is intenzívebb kapcsolatot kell kialakítani elsősorban a szakképzés területén.

Sokkal aktívabb pályázati tevékenységet kell folytatni, amelynek városi szintű koordinációja feltétlenül szükséges.

Az áttekintés vázlatos, a feladat kijelölés a teljesség igénye nélküli. Ez a rövid írás figyelem felkeltő szándékú ebben a kiragadott formában. A szerző jelenleg a város említett oktatási stratégiájának megfogalmazásán dolgozik kollégáival.

 


 

FELHASZNÁLT DOKUMENTUMOK:

Nyirati László főiskolai adjunktus, szaktanácsadó : Székesfehérvár város illetve Fejér Megye iskoláiban tapasztalható jelenségek az informatika területén 1999. Székesfehérvár

Szabó Péter : Székesfehérvár oktatási rendszerének változásai a közelmúltban MTA Veszprémi Területi Bizottsága Az emberi erőforrások hasznosítása , fejlesztése Magyarországon és a Dunántúlon c. tanulmánykötete Veszprém 1997.

Székesfehérvár Megyei Jogú Város oktatási statisztikái és dokumentumai 1997-99.