DOBOZBA ZÁRVA

 

" A szónak is négy lába van
tehát esendő!"

/Ba-Fe/

 

sohasem
megérkezés csak elindulás
sohasem kezdet és vég
sem, de álomszemcsék
sem, ha értem

csillagot
játszik egy parányi égő
dimenziókat forgat - versel
/a vers magzata a szó/ nem
elkorhadt gondolat
puskacsőben

a horony
folyó alján a kavics
sötétnek színe ha nincs
csillagokba zárt
torony 

csetlik-
botlik a szó, játék és valóság
között eltűnik a határ
habár az ember: repül
mint a madár, ismeretlen
bolygókat érint

képes sokasodni génekkel
tengermélyi utazást is tud:
a porszembe hatolhatunk
gép vezérli robotaink
egy dobozba zárva
mégis a világ -

/imél, pont, hu, pont, kukac/

kukucs!

 

 

AZ ÖRÖK IDŐ

 

"Ha csak magunkra figyelünk,
abban a pillanatban vesztettünk!"

/Esterházy Péter/

 

                        valahol
                       
mindenki idegen, szól
                       
a szó mögötti - figyelünk
                       
/ki-be, fel-le, át-össze-vissza
                       
meg/ s abban a pillanatban
                       
//inter/nettó/fizetéssel//
                       
mindenki otthon lehet
                       
valahol

                        vizeSOS
                       
kiált a színfalak mögül
                       
a díva, szépségverseny ez
                       
a javából sötétben s meg-
                       
jelennek vándorok
                       
a népek tengerében 

                        lelketlenek
                       
furdalása csak testi lehet
                       
/kelti a Nap s hazaküldi
                       
az Este/ s a beste teste
                       
mégis a gyönyöröké 

                        oké
                       
Néró sem volt egy
                       
piromániás, piáspiskígyó
                       
s a magára figyelő
                       
felügyelő vállpántján
                       
az érdemérem, alig
                       
értem

                        "mindenki értem,
                       
én mindenkiért" kiért
                       
a végére mint az agg elefánt
                       
ha kihullik a foga, szó
                       
nélkül éhen hal 

                        mégis
                       
idehallik a hétpecsétes
                       
ha szebb az avar mint a fű
                       
hol gömbölyödnek a fák
                       
/anyák/ s az évek növekvő
                       
gyűrűiből visszatérhetsz
                       
az örök időbe