A földrajzi tárgy neve és írásképe

 

A magyar helyesírás - mint ahogyan ezt az akadémiai helyesírási szabályzat (AkH.11.) 2. pontja is rögzíti - értelemtükröző írásrendszer. Meggyőződésem, hogy helyesírásunkat éppen ezért tartják olyan sokan nehéznek, bonyolultnak, megtanulhatatlannak, mert a legnehezebb dolgok egyike gondolkodni, és pontosan tudni, hogy mit akarunk leírni. Világos példája ennek a borospohár írásának esete. A bor ivását szolgáló pohárfajtát egybeírással fejezzük ki, de ha egy borral szennyezett pohárra gondolunk (jóllehet borral nem lehet poharat szennyezni), akkor boros poharat írunk. Nem bonyolult ez, hanem értelemtükröző!

Földrajzinév-írásunkban is az értelemtükrözés okoz sokaknak fejtörést, és vált ki a gondolkodás helyett ellenérzést. A földrajzi nevekben (és a földrajzi megjelölésekben) előforduló azonos névelemek írásképe ugyanis aszerint változik, hogy a név mire vonatkozik. Például:

1. A Gárdony városában található név nélküli pincék egyikét említve, így írjuk: gárdonyi pince.

2. Ha ebben a gárdonyi pincében borkimérést létesítenek. és annak az előbbi szószerkezet lesz a neve, akkor - intézménynévszerűen - így írjuk: Gárdonyi pince. (Ez a helyes írásmód akkor is, ha ez a nyelvi alakulat - névátvitellel - területet jelülő földrajzi névvé válik, pl. dűlőnév lesz.)

3. Egy másik gárdonyi pince gazdája is létesít borkimérést, de ha azt csak Pincének nevezi, akkor az ő vállalkozása, a telephelyet is megjelölve: (a) gárdonyi Pince.


4. Egy harmadik gárdonyi pincetulajdonos a pincéjéhez kapcsolódóan éttermet is nyit, és a létesítményét - intézménynévszerűen írva - így nevezheti: Gárdonyi Pince étterem.

5. Ha a pince egy Gárdonyi nevű személy tulajdona, és a birtoklás tényét akarjuk kifejezni, akkor így írjuk: Gárdonyi-pince.

6. Előfordulhat az is, hogy az elsőként említett közszói szószerkezet (gárdonyi pince) helységrésznévvé válik, és akkor egybeírjuk: Gárdonyipince.

Hatféle íráskép, hatféle tudattartalom. A tarkaság csak látszólagos, mert a hatféle helyes írásképet jól elkülöníthető, értelemtükröző rendezőelvek határozzák meg.

A földrajzinév-írás gyakorlatában ritkán fordul elő, hogy egy művön belül ugyanazokat a névelemeket hatféleképpen kelljen leírni, azonban mindig figyelembe kell venni a név jelentését, felhasználási helyét és a tereptárgyat, amelyre vonatkozik, mert a formailag hasonló, de más funkciójú nevek írásmódja eltérően alakulhat.

Az egybeírás az ország- és az országrészneveknek, valamint a helységnévneveknek szokásos formája: Franciaország, Németalföld, Elefántcsontpart; Dunántúl, Kárpátalja, Palócföld; Zalaegerszeg, Törökbálint, Szépkenyerűszentmárton, Újdelhi; Móraváros, Kovácstanya. Ebédvesztőpuszta, Felsőbadurbokor; stb.

A kötőjeles írás a földrajzi köznevet és/vagy földrajzi jellegű jelzőt tartalmazó természetföldrajzi nevekre jellemző: Csendes-óceán, Velencei-tó, János-hegy, Balaton-felvidék; Belső-Ázsia, Észak-Erdély, Holt-Tisza, Kis-Villám; Fecske-part-dűlő, Misa-réti-patak; Sebes-Körös-dű- lő; Felső-Gombás-patak, Kis-Szunda-szigetek; Lankóci-Kis-Duna; stb.


A különírás az állam- és államrésznevek, az intézménynevek, a jelölt szerkezetekből alakult földrajzi nevek esetében, valamint az utcanevek utolsó tagjára vonatkozóan tipikus: Dán Királyság. Római Birodalom, Vatikánvárosi Állam, Francia Köztársaság, Egyesült Arab Emírségek; Baranya megye, Hajdú vármegye, Szörényi bánság, Utrecht tartomán, Amazonas szövetségi terület; Fővárosi Operettszínház, Magyar Nemzeti Múzeum, Országos Széchényi Könyvtár, Lukács fürdő, Kerepesi temető, Kis Rabló étterem; Urak asztala, Keveset érő, Pástra járó; Petőfi utca, Agárd út, Sas köz, Szentháromság tér, Városligeti fasor; stb.

A földrajzi nevek írásképe a közszói alakulatok írásképétől is elkülönül. Ha egy sziklás hegység nehezen elérhető csúcsáról írunk, akkor kisbetűs szókezdést és különírást alkalmazunk, de a Rocky Mountainsról beszélve, a Sziklás-hegység az értelmet tükröző helyes íráskép. Más az esőtől sáros völgy és a Sáros-völgy. Nyár elején a kofa előtt a piacon vörös málnahegy emelkedik, de a Börzsönyben van a Málna-hegy, és még folytathatnám a sort.

Attól függően, hogy mit jelöl a földrajzi név, változik az írásképe, és jelzi a névtípust amelyre vonatkozik. (A köznyelvi írásgyakorlat is hasonló. A kovács, az ács, mesterséget jelölő közszavak. de a Kovács, az Ács személynevek.) A Nagy-erdő bárhol található domborzati név, de a Nagyerdő Debrecenben városrésznév. A Sáros-patak egy vízfolyás neve. de a Sárospatak helységnév, A Hűvös-völgy domborzati név, de a Hűvösvölgy helységrésznév.

Ezt a néhány gondolatot ajánlom mindazok szíves figyelmébe, akik a napi munkájuk során földrajzi nevek írására kényszerülnek.